1944. április 13-án több mint 500 halálos áldozatot követelő bombatámadás érte Győrt. Egész nap zajlottak a megemlékezések városszerte, a főhajtás pedig a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum nagyszabású kiállításmegnyitójával ért véget, ahol 24-szer a pokolban, Győr II. világháborús bombázásai címmel nyílt tárlat.
A megnyitón ünnepi beszédet mondott dr. Kutnyánszky Zsolt Krisztián, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára, aki beszélt arról, hogy Győrre 24-szer sújtottak le a bombák, és az itt történt traumákat talán sosem lehet feldolgozni. Felejteni azonban nem szabad, de tanulni kell a múlt hibáiból a jelenben.
“Minden erőnkkel azon kell lennünk, azon kell munkálkodunk, hogy soha többé ne történhessen meg ilyen tragédia. Mint azt önök is tudják, sajnos a veszélyek korát éljük, természetesnek mondott biztonságunk megingott. A háború, amiről azt hittük, csak a múltban történhetett meg, és soha többé nem lesz benne részünk, a szomszédban van. A magyar kormány a kezdetektől fogva következetesen kiáll és kitart azon álláspontja mellett, hogy ennek a háborúnak véget kell vetni. A harctéren nem lehet valódi, hosszú távú megoldást elérni, ezt csak diplomáciai úton lehet megvalósítani, mihamarabbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség, annál is inkább, mivel a háború nem csak a háború idejére követel áldozatokat, hosszútávú hatása évtizedekben mérhető. A veszteségek nem múlnak el, a sebek nehezen gyógyulnak” – hangsúlyozta az államtitkár.
Dr. Dézsi Csaba András polgármester a megnyitón hangsúlyozta, hogy azon szerencsés generáció tagjai közé tartozik, akik nem éltek át háborút. “Mi egy világjárványt már túléltünk, ezen a tárlaton pedig abba kapunk egy kis betekintést, hogy milyen lehetett a háború borzalma, milyen lehetett a bombázás előzménye, és milyen lehetett az élet utána a városban. Egy 80 éves traumáról beszélünk, amely erősen beleivódott a győriek lelkébe, hiszen ilyen tömeges mészárlás talán a török időkben volt előtte városunkban. Nagyon sok civil vesztette életét. Az én álláspontom szerint egy háború sohasem lehet igazságos, mert emberek halnak meg, és véleményem szerint nincs olyan ideológia vagy cél, amely igazolná azt, hogy tömegesen emberéleteket vegyenek el. Az a véleményünk a kormánynak és nekem is, hogy a jelenleg szomszédunkban zajló háborút azonnal be kell fejezni, és a fehér asztal mellett kell eldönteni a további lépéseket” – emelte ki a polgármester.
Oláh András Pál történész-levéltáros is lenyomatokról beszélt. “A világháborúk nyomai örökre velünk élnek, minden városban. Győr volt az első nagyváros Budapest után, ahol bombatámadás volt, ráadásul a korabeli feljegyzések alapján egy héttel a súlyos csapás előtt végeztek légvédelmi vizsgálatot Győrben, melyen megállapították, hogy a város egyáltalán nem volt felkészülve ilyen mértékű támadásra. Az áldozatok száma több, mint 700 volt a 24 támadás alatt, ebből több, mint 500 napra pontosan 80 éve vesztette életét, az anyagi károk pedig felbecsülhetetlenek, de úgy kell elképzelni, mintha a következő tíz évben csak az újjáépítésre költenénk” – mutatott rá a történész.
Bakos-Kiss Gábor a Győri Nemzeti Színház igazgatója konferálta fel a vendégeket és köszönetet mondott a kiállítás szervezésében a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumnak és az intézmény igazgatójának, dr. Székely Zoltánnak, Csepi Lászlónak, aki az önkormányzat polgári védelmi kirendeltségének vezetője, majd Bangha Benjáminnak is, valamint Cserhalmi Zoltánnak, a kiállítás kurátorának, aki szintén nagy szerepet vállalt az emléknap esemény sorozatainak szervezésében. A nyitányon közreműködtek a Győri Filharmonikus Zenekar művészei is.
Az Esterházy-palotában megrendezett kiállítás a II. világháború előtti és alatti győri polgári élet
bemutatásával indul. A falra vetített korabeli fotókon a város jellegzetes helyszínei, a régi Győr életképei villannak fel. A tárlatban a személyessé vált történelem, a megőrzött történetek és ezek relikviái kapnak teret. A győri gyáripar néhány emléke és a vagongyár repülőgéposztályán német megrendelésre készült híres Messerschmitt repülők relikviái is láthatóak.
A kiállítás megjeleníti a légitámadások elleni védekezés aktív és passzív formáit. Látható többek között a Szent Flórián-szobor históriája, hagyatékokban megőrzött, az április 13-i bombázáshoz kapcsolódó vagongyári igazolványok, dokumentumok. Kiemelt szerephez jut a ménfőcsanaki csodaként emlegetett babakocsi története, amelyet egy korabeli lerombolt lakásbelsőt idéző enteriőrben állítottak ki. A látogatók közben VR-szemüvegben bebarangolhatják a 3D-ben rekonstruált lebombázott város utcáit, illetve érintőképernyős felület segítségével térképen is megtekinthetik a pusztítás képeit.
Külön vitrinben helyezték el az elmúlt hónapokban a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén feltárt B-24-es Liberátorok megtisztított maradványait. A tematikus egységet Szilbek Béla magángyűjtő amerikai légierővel kapcsolatos tárgyai teszik még teljesebbé. Az áldozatok folyosója egy szűk átjáró, amelynek falain az április 13-i bombázás több száz áldozatának neve olvasható, az ismert győri fotós, Dobos Vilmos sorozatának képeivel illusztrálva. Az áldozatok falát Schima Bandi által kovácsolt temetői kereszt zárja, amelyet a bombatámadásban életét vesztett nőrokona síremlékéül készített a művész.
A tárlat megtekinthető 2024. december 29-ig, nyitvatartási időben, azaz keddtől vasárnapig 10-18 óra között az Esterházy-palotában.
Galéria: Ács Tamás