Szabó Béla, Máté Mária, Halász Ödön és még 13 áldozat - október 23-án mi győriek elsősorban rájuk, a győri hősökre, mártírokra emlékezünk. A Bisinger sétányon álló Golgota-emlékműnél gyűltek össze hétfőn a győri polgárok, az önkormányzat, az állami- és városi szervezetek, a fegyveres testületek, az intézmények képviselői, hogy fejet hajtsanak 1956 áldozatai előtt.
Az október 23-ai, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékező győri ünnepség a városháza folyosóján található Szigethy Attila emléktáblánál koszorúzásával kezdődött, majd a Szent István út 5. szám alatt lévő Szigethy Attila domborműnél, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori működési helyén folytatódott, ahol Szabó György, a Szigethy Attila Társaság elnöke elevenítette fel a hős életét.
A Golgota-emlékműnél dr. Dézsi Csaba András polgármester ünnepi beszédében felidézte, hogy az Országzászló emlékmű kopjafájának a helyén 1956-ban egy obeliszk állt, a tetején vörös csillaggal, talapzatát pedig orosz kőkatonák védték. Október 25-én ide érkezett több száz, gyári munkásból álló tüntető, akik le akarták dönteni a Vörös hadsereg dicsőségét hirdető emlékművet. Drótkötelet kötöttek az emlékoszlopra a végét pedig egy teherautóhoz rögzítették. Egy másik drótkötelet a 27 éves gyári munkás, Szabó Béla vett a nyakába, és elkezdett felmászni az oszlop tetejére, ám sohasem ért fel a vörös csillagig. Lövés dörrent, Szabó Béla pedig véresen zuhant a tüntetők közé, meghalt. Azon a napon még két fiatal életet oltott ki a könyörtelen diktatúra: a börtön előtti tűzharcban Máté Mária ápolónő és Halász Ödön csőszerelő tanuló esett áldozatul az ÁVO golyóinak. Halász Ödön a 18. életévét sem töltötte be.
Rajtuk kívül még 13-an győri áldozta életét a hazáért, Győrért. Ők a forradalom leverése után bitón fejezték be földi pályájukat. Köztük volt Tihanyi Árpád, 41 éves tanár, Földes Gábor, 35 éves színész és Török István, 28 éves esztergályos is. Ma mindannyiuk nevét utca őrzi Győrben.
„Hősök voltak, példát mutattak. Példát hazaszeretetből, önfeláldozásból. Tisztelnünk kell emléküket.” – hangsúlyozta a polgármester. Majd így folytatta: A mai társadalmunk is ezeknek a hősöknek a példájából épült. Ma már nem kell senkinek sem az életét adnia egy célért, ugyanakkor mindenkinek a munkájára szükségünk van ahhoz, hogy tovább építsük városunkat. Nagy szó az, hogy a diktatúra után, ma egy békés világban élhetünk, és saját elhatározásból tehetjük dolgainkat. Dr. Dézsi Csaba András szerint a mai fiatalok generációja el sem tudja képzelni, hogy mint jelentett az ’56 előtti diktatúra. Akik ma diktatúrát kiállítanak Magyarországon, azoknak fogalmuk sincs mit jelent a diktatúra!
A polgármester beszélt arról is, hogy Győr sikere annak köszönhető, hogy itt szorgalmas, intelligens, okos, kreatív, innovatív és dolgos emberek élnek. „Ha együtt tudunk működni, ha képesek vagyunk a jövőben is összefogni, ha együtt tud dobbanni a városlakók szíve Győrért, akkor az ’56-os áldozat sem volt hiábavaló.”
Az aktuálpolitikai helyzetről is szólt dr. Dézsi Csaba András: Az 56-os eseményekkel összefüggésben sokan teszik szóvá, hogy az a magyar nemzet, aki mindig is az önállóságra, a függetlenségre törekedett, miért törekszik most is arra, hogy önállóan dönthessen, függetlenül a nagyhatalmak befolyásától. „A magyar nemzet mindig is szerette, ha a saját dolgairól, saját maga dönthet. Ez így van ma is, ezt kell képviselnünk, mert minden más út, zsákutcába vezet” – mutatott rá a politikus.
„Békességet a hősöknek! Nyugalmas és biztonságos mindennapokat a mostani polgárainknak!” – zárta ünnepi beszédét a polgármester.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Győri Nemzeti Színház színészhallgatói, a műsort szerkesztette és rendezte Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
A 1956-os megemlékezés koszorúzással zárult.
Galéria: Ács Tamás
Tv-s szerkesztő: Pulai Sarolta