Több mint 3,5 milliárdot fordítanak a Rábára
A Rába folyó teljes magyarországi szakaszára kiterjed az a 3,59 milliárd forintos árvízvédelmi fejlesztés, amely a Rába völgyében élők biztonságát, valamint az épített és a természeti értékek megóvását szolgálja - jelentették be szerdán a projektindító tanácskozáson Szentgotthárdon.
A fejlesztésnek köszönhetően az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok megelőzhetővé válnak, a nagyobb biztonság pedig hosszabb távon elősegítheti a térség gazdasági fejlődését.
A tervek szerint a Szentgotthárd és Győr közötti szakaszon kilenc helyszínen kezdődhet meg az építés 2019 elején, a munkálatok befejezése 2021 márciusára várható.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a Rába szentgotthárdi szakaszán mindkét parton megerősítik a töltéseket és a támfalat, valamint növelik a Lapincs jobb parti töltését és átépítik a zsilipeket is. Körmendnél is a jobb parti töltést erősítik meg, átépítik az úgynevezett Büdös-ároknál lévő szivattyútelepet, korszerűsítik a zsilipeket és elbontják a jobb parton, a 86-os főút hídja alatti szakaszon lévő “depóniát”.
A fejlesztés keretében Szentgotthárdon, Körmenden és Sárváron is felújítják a szakaszvédelmi központokat, korszerű radaros távmérő és vízszintregisztráló eszközöket szereznek be.
Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a Sárvár alatti folyószakaszon Ostffyasszonyfa, Kenyeri, Pápoc, Csönge és Kemenesszentpéter községeknél fejlesztik a másodrendű árvízvédelmi vonalakat, ahol szükséges, ott körtöltéseket emelnek. Győrnél egy úgynevezett “mentett oldali szivárgórendszert” építenek ki, továbbá fejlesztik a marcaltői szakaszvédelmi központot.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője kiemelte, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásainak felhasználásával megvalósuló beruházás jelentős előrelépés a Rába árvízvédelmében, de nem oldja meg az összes problémát a folyó teljes hosszában, ezért további fejlesztésekre is szükség lesz.
Harangozó Bertalan, Vas megyei kormánymegbízott mint a megyei védelmi bizottság vezetője a beruházás fontosságát és időszerűségét hangsúlyozta, utalva arra, hogy egyre szélsőségesebb időjárással és emelkedő árvízszintekkel kell számolni.
Huszár Gábor (Fidesz), Szentgotthárd polgármestere azt mondta, 17 éve várnak arra a biztonságra, amelyet a rövidesen megújuló védművek jelentenek majd. Örvendetesnek nevezte, hogy a tervezett létesítmények nem valamiféle betonfalak lesznek, hanem a városképbe illeszkedő töltések, amelyek tetején sétányokat alakítanak ki.
V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a térségben élőket a Rábához érzelmi szálak is fűzik, együtt élnek mindazokkal az előnyökkel (például a turizmusban rejlő lehetőségek) és hátrányokkal – árvízi veszély -, amelyeket ez a rendkívül gyors folyású folyó jelent.
Ágh Péter (Fidesz), országgyűlési képviselő a projekt lényeges elemének nevezte a sárvári szakasz mentén fekvő kis falvak biztonságának növelését, hozzátéve, egy rábai árvíz esetén nagyon kevés az idő arra, hogy homokzsákokkal védekezzenek.
Majthényi László (Fidesz), a Vas Megyei Közgyűlés elnöke is arra figyelmeztetett: a magasabb töltések, a korszerűbb létesítmények ellenére a Rába mellett élő embereknek mindig készen kell állniuk az árvíz elleni védekezésre.
forrás: MTI
fotó:vizugy.hu