A terrorizmus elleni küzdelem jogi aspektusai kapcsán fontos kutatóbázis létrejöttét igazolja az a tanulmánykötet, ami az Igazságügyi Minisztérium által támogatott, „A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században” című kutatási program eredményeként valósult meg a Széchenyi István Egyetemen. A projektről a napokban számoltak be a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon tartott konferencián.
Kecskés Gábor, a jogi kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese nyitotta meg a projektzáró rendezvényt. Kiért arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a kar több évre visszatekintő együttműködése kutatás-, oktatásfejlesztési programok, perbeszéd versenyek támogatásában is megnyilvánul. Ennek egyik eredménye „A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században” című projekt, amelynek vezetését Bartkó Róbert egyetemi docens vállalta és vitte sikerre. A témát átfogó, a kar számos tanszékének együttműködésével elkészült tanulmánykötetet már be is mutatták a rendezvényen.
Bóka János államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar jogászképzés fenntartását és fejlődését olyan alapvető közpolitikai célként határozták meg, amihez komoly anyagi erőforrásokat is rendelt az Igazságügyi Minisztérium. A jogtudományi kutatásokat és a tehetséggondozást kutatás- és oktatásfejlesztési programok, illetve jogászösztöndíjak létrehozásával támogatják.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország biztonságos országnak tekinthető, nem tartozik a nemzetközi terrorizmus kiemelt célpontjai közé. Az elmúlt időszak terrorcselekményeinek hatására mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió napirenden tartja a terrorista tevékenységekkel kapcsolatos fellépés kérdését. Erre reflektálva Magyarország számos jogalkotási lépést tett, az alaptörvény mellett az elmúlt időszakban tizenhárom törvényt módosított, korszerűsítette például a Büntető törvénykönyvet is.
„A terrorizmus elleni fellépés megfelelő jogi eszközöket igényel, kialakításukban a belügyi és igazságügyi kormányzatnak továbbra is szüksége lesz a jogtudomány támogatására” – hangsúlyozta az államtitkár.
Bartkó Róbert egyetemi docens, a szakmai program vezetője bemutatta a közel egyéves kutatómunka eredményeként, a kar számos tanszékének összefogásával megjelent „A terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései a XXI. században” című tanulmánykötetet.
„Ez a küzdelem folyamatosan aktuális kérdés. Olyan összetett és komplex jelenségről van szó, ami több szempontú megközelítést tesz szükségessé a kutatásban. Ebből az attitűdből indult ki a kar tavaly tavasszal, amikor benyújtotta támogatási kérelmét a minisztériumnak. A tanulmánykötetben a büntetőjogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi, nemzetközi közjogi, uniós jogi aspektusok egyaránt megjelennek. Bízom abban, hogy karunk a jövőben a terrorizmus elleni kutatások jogi vonatkozásainak egyfajta centrumává válik, és a kollégákkal együttműködve segíteni tudjuk a jogalkotókat” – mondta Bartkó Róbert.
A tanulmánykötet alkotmányjogi megközelítéssel nyit. Kelemen Roland egyetemi tanársegéd a különleges jogrend és a terrorizmus elleni küzdelem viszonyával foglalkozik. Sulyok Gábor professzor tanulmánya egy nagyon speciális területtel, a terrorcselekmények elkövetéséhez használt polgári légi járművek lelövésével kapcsolatos alkotmányjogi kérdéseket boncolgatja. A nemzetközi jog területén Lamm Vanda professzor a nukleáris területet érintő terrorcselekmények visszaszorítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekről ír. Kecskés Gábor egyetemi docens a nemzetközi jog eszközrendszerével foglalkozik a terrorizmus elleni küzdelemben. Váczi Péter egyetemi docens és Knapp László egyetemi tanársegéd az emberi jogi kérdéseket, illetve az Unió jogát elemzi.
A kötet érdekes pénzügyi kérdésekkel is foglalkozik, Király Péter Bálint PhD-hallgató a terrorizmus finanszírozását, a blokkláncok és a kriptovaluták kérdéskörét járja körbe. Kovács Gábor professzor Nagy Klára egyetemi adjunktussal közösen azt mutatja be, hogyan kapcsolódik a kriminalisztika a kutatási témához. Bartkó Róbert pedig a büntetőjogi aspektusokat vizsgálva az Unió 2017-es irányelvének V4 országokban történő hatályosodásával, illetve a migráció és a terrorizmus kapcsolatával foglalkozik.
A konferencián a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet szerzői részletesebben is bemutatták kutatási tevékenységüket. Kelemen Roland az Alaptörvény szükségállapot szabályozását tekintette át. Rámutatott, hogy a magyar szabályozásban bizonyos esetekben összecsúsznak a válsághelyzeti tényállások a szükséghelyzeti tényállással. A honvédség alkalmazását szükségállapotban rendkívül szűk területen engedi meg az Alaptörvény, viszont mind a terrorhelyzet esetén, mind a váratlan támadás esetén akár már a katonai eszközparkkal is élhet a kormány.
Sulyok Gábor a terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésével kapcsolatban megállapította, hogy az emberi méltósághoz való jog szerint nem tehetünk különbséget a repülő utasai, személyzete és a földön tartózkodó potenciális áldozatok között. Az embert nem lehet feláldozható tárgyként kezelni. Ehhez társul az állam objektív életvédelmi kötelezettsége, és ha a kettőt egységben szemléljük, akkor azt látjuk, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog helyezkedik el a hazai alapvető jogok hierarchiájának csúcsán. Az élethez és emberi méltósághoz való jog korlátozása lehetetlen. Vagyis az ilyen légi jármű lelövése az állam szempontjából nem lehet jogszerű akkor, ha azon ártatlan személyzet és/vagy utasok tartózkodnak, még a földön tartózkodó potenciális áldozatok megvédése érdekében sem.
Váczi Péter többek között arról beszélt, mit tehet meg az állam és mit nem a terrorizmus elleni harc jegyében. Kitért arra, hogy a jogállam nem azonosítható pusztán az állami szervek jogszerű eljárásával, a formális jogszerűséggel, tartalmaznia kell ugyanis meghatározott jogi és erkölcsi értékek megvalósítását és egyfajta hatalmi önkorlátozást. Ellenkező esetben ismételten valósággá válhat József Attila ”Levegőt!” című versében elemi erővel megfogalmazott víziója is. A megakadályozás eszköze az igazságszolgáltatás, a bírák és a bíróságok kezében van.
Knapp László áttekintette, hogyan jelenik meg az Európai Unió jogában a terrorizmus elleni küzdelem, Király Péter Bálint pedig a terrorizmus finanszírozásának új eszközeit, az úgynevezett blokkláncokat és a kriptovalutákat mutatta be. A blokkláncokon keresztül anonim módon lehet pénzösszegeket mozgatni az államhatárokra tekintet nélkül, és ezt a lehetőséget a terrorszervezetek is kihasználhatják. A pénz útjának nyomon követését tovább nehezítik az úgynevezett kriptovaluta-keverő szolgáltatások. Király Péter Bálint éppen ezért szükségesnek tartja az AML/CFT szabályok kiterjesztését a blokkláncokra, a digitálispénztárca-szolgáltatókra és a digitálisvaluta-váltókra is.
Zárszavában Kecskés Gábor rávilágított, hogy a terrorizmus tipikus megjelenési formája sajnálatosan sokat változott az elmúlt években. Bartkó Róbert pedig kiemelte, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jogi kérdéskörei kapcsán olyan kutatóbázis és -centrum alakult ki a győri jogi karon, amelyre a jogalkotók a későbbiekben is számíthatnak.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem