Győr+
2018.05.29. 09:17

Richter János kifejezőereje magával ragadta a világot

A Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén a tegnapi előadáson a 175 éve Győrben született kiváló karmesterre a kiváló orgonaművész Ruppert István emlékezett.

„Karmesteri technikája, magával ragadó kifejezőereje révén került a legnagyobb mesterek, és általában korának kiemelkedő zenei egyéniségei közé” – tartják Richter Jánosról.

„Győr város zenei életéből Richter János életpályája, munkássága messze kiviláglik. Ha Richter ma élne, nem kellene bemutatni, a Virtuózók döntőjében világsztárként köszöntenék, a közösségi médiában sok millió követője lenne, és hatalmas stáb menedzselné karmesteri fellépéseit szerte a nagyvilágban, kedvére válogatva a pazarabbnál pazarabb meghívások közül” – mondta előadása bevezetőjében dr. Ruppert István Richter Jánosról (1843-1916), a XIX-XX. század fordulójának kimagasló nemzetközi sikereket elért karmester géniuszáról. Az előadó a Széchenyi István Egyetem művészeti karának dékánja, a Széchenyi István Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára, a győri Richter János Alapítvány és Archívum elnöke. Rendszeresen koncertezik és mesterkurzusokat tart a nagyvilágban, szólistaként és kóruskísérőként 23 CD-n szerepel.

Elsőként Richter János apja, Antal (Anton Richter) emlékét idézte meg Ruppert István. Az egyházi karnagy és zeneszerző alapította meg a Győri Férfidalegyletet és a dalegyleti zeneiskolát. Ő mutatta be először Győrben Haydn Az évszakok című oratóriumát és Mozart Cosi fan tutte című operáját. Feleségül vette tanítványát, a későbbi híres operaénekest, Csazenszky Jozefát. Első közös gyermekük volt János, aki tízévesen már zongorakoncertet adott.

„Richter Anton hirtelen halt meg, agyvérzésben, állítólag azért, mert az egyik kórustagja olyan hamisan énekelt, hogy gutaütést kapott tőle. Ezt olvasva kicsit megrettentem, mert jómagam szolfézstanár is vagyok, és bizony most is előfordul, hogy hamis hangokat hall az ember” – mondta Ruppert István. A család az apa halála után Bécsbe költözött, János a bécsi konzervatóriumban kivételes tehetségének köszönhetően egyszerre végezte el a hegedű, a kürt, a zeneszerzés és vezénylés szakot, és szinte minden hangszeren kiválóan játszott. Olyannyira, hogy később már karmesterként, ha nem volt elégedett valamelyik zenésze teljesítményével, egyszerűen kivette a kezéből a hangszert, és megmutatta, mit is vár tőle. Richter János a Bécsben töltött évek alatt több színház zenekarában játszott többféle hangszeren. Ekkor ismerkedett meg Wagner zenéjével, ami később meghatározó lett pályafutásában.

A senior hallgatók élvezettel hallgatták a humorral fűszerezett, igényesen felépített elődadást.

Élete első nyilvános hangversenyét szülővárosában, Győrben vezényelhette 1865-ben, a győri Ének és Zeneegylet felkérésére. Egy évvel később már a svájci Tribschenben Wagner mellett dolgozott, akinek A nürnbergi mesterdalnokok kidolgozásához volt szüksége hozzáértő segítségre. Harmonikus munkakapcsolatuk, majd barátságuk a mester halálig megmaradt. Svájc után München következett, ahol a müncheni udvari opera Mesterdalnokok bemutatójánál segédkezett, és később maga is vezényelt, királyi zeneigazgató lett.

„Richterre jellemző volt, ami egészen elképesztő, és a mai napig szinte utánozhatatlan, hogy úgy ment már az első próbákra is egész életében, hogy kotta nélkül vezényelt. Az összes darab összes szólamát tudta, amihez páratlan agykapacitás, memória kell” – világított rá Ruppert István.

1870-ben Brüsszelben a Lohengrin bemutatójával bízták meg, ennek kedvéért rövid idő alatt franciául is megtanult. Hatalmas sikert aratott, ahogy később Pesten is a Nemzeti Színház karmestereként. Négy évet töltött itthon, s ezalatt huszonhat zenekari hangversenyt adott, ami a főváros zenei életének csúcsát jelentette. Elsősorban Beethoven-, Wagner- és Liszt műveket játszottak, a színházban pedig Wagner-bemutatókat tartott. 1873-ban ő vezényelte Liszt Krisztus-oratóriumát, a mester ötven éves művészi jubileumán. Későbbi feleségét, Szitányi Máriát itt ismerte meg. Tanítványa volt, ez már hagyománnyá vált a Richter famíliában. A harmonikus házasságban négy lányuk és két fiúk született.

Richter János 1875-től előbb a bécsi Hofoper, majd a Bécsi Filharmonikus Zenekar vezető karmestere lett. Ő vezette a Gesellschaft der Musikfreunde zenekarát is. Bécsben töltött csaknem negyedszázadát a Bécsi Filharmonikusok emlékkönyve egyszerűen csak aranykornak nevezi. Ebben az időben indította el a világhírnév felé Dvořakot. Bécsi elfoglaltsága ellenére Wagner kérésére elvállalta A Nibelung gyűrűje trilógia betanítását és vezénylését a frissen elkészült Festspielhaus felavatásakor. Richter Wagner halála után is rendszeresen fellépett Bayreuthban, a Ringet és A nürnbergi mesterdalnokokat mindig ő vezényelte.

Angliában is jelentős sikereket ért el, díszdoktorrá avatták az oxfordi és a manchesteri egyetemen. A Hallé Zenekar vezető karmesterének kérték fel. Dvořakhoz hasonlóan Elgart is felfedezte a nagyvilágnak. Londonban közben folytatódott a már régóta megrendezett Richter-koncertek sorozata. Ebből jött létre a Londoni Szimfonikus Zenekar, amelynek vezető karmestere természetesen Richter lett. A Covent Gardenben a német operák karmestereként is világhírt szerzett. 1911-ben, hatvannyolc éves korában, megromlott egészsége miatt vonult vissza, és 1916-ban agyvérzésben halt meg. Nem messze Liszt Ferenctől nyugszik.

„A hegedűs a hegedűn, a zongorista a zongorán, a karmester a zenekaron játszik, neki a zenekar a hangszere. El kell érnie, hogy a zenészek higgyenek benne emberileg is, és mint szaktekintélyben is. Ha ez működik, fantasztikus produkciók születhetnek… Richter János karmesteri interpretációjára a romantikus szárnyalás, a hatalmas fokozások, a szenvedélyes pátosz volt jellemző” – mondta Ruppert István, hozzátéve, hogy Richter teljes életet élhetett művészként és férjként, apaként, nagyapaként egyaránt.

Richter János Bécsben töltött csaknem negyedszázadát a Bécsi Filharmonikusok emlékkönyve egyszerűen csak aranykornak nevezi.

Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem