Hirdetés

Nem is olyan régimódi ez a történet

Fotó: O. Jakócs Péter
Zoljánszky Alexandra
2019.10.12. 15:40

Szinte egyként szisszent fel a közönség Szabó Elek neve hallatán a Győri Nemzeti Színházban azon az estén, amikor megnéztük a teátrum legújabb darabját, a Régimódi történetet, amely azokról a nőkről szól, akik képesek kezükbe venni sorsuk irányítását.

Hirdetés

S hogy ki az a Szabó Elek? Szabó Magda írónő édesapja, az ő regényét vitte színpadra Bagó Bertalan rendező a Nagyszínházban.

Szabó Magda saját családjának történetében ásott mélyre, s bontotta fel a titkokat, amik szőtték a famíliák összefonódott történetét sok évtizeden át. „Annyi titkom volt” – mondta maga az írónő imádott édesanyja, Jablonczay Lenke búcsúzóul, amikor meghalt 1967-ben. „Azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: ‘Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre. (…) Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt’” – írta Szabó Magda, aki végül három év múlva fogott hozzá a könyvhöz. Apácák, bankárok, tudósok, rokonok és barátok segítették őt, az édesanyja pedig képzeletben fogta a kezét írás közben, hogy aztán az olvasók és nézők megérthessék, mi mindenen kellett keresztülmennie Jablonczay Lenkének, hogy olyan erős és bátor asszony lehessen, mint ahogy lánya is ismerte.

Hirdetés

Nem is olyan régimódi ez a történet, pedig az 1848-as szabadságharc utáni időkben indul a cselekmény. A Jablonczay és a Rickl család otthonában járunk, ahol Jablonczay Kálmánné, vagyis Rickl Mária igazgatja a családi ügyeket és a família tagjainak sorsát. Férje ugyanis elherdálta vagyonát, így kénytelen ő átvenni a családfenntartó szerepet.

A történet során olyan anyák sorsát ismerjük meg, akik „harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel azon vannak, hogy a szorgos és takarékos kereskedővér képes legyen legyőzni a férfiak léha dzsentrivirtusát.”

Egy olyan világ elevenedik meg a színpadon, ahol mindenre szabály van, s nem csak a nők, hanem a generációk harca is erősen tetten érhető. „Szokd meg, hogy neked nincs szavad, nincs sorsod, nincs életed. Helyetted az öregek gondolkoznak, az öregek döntenek, mert a világot az öregek irányítják, és ez sose lesz másképpen” – hangzik el Lenke dédanyjától a mondat, ami jól szemlélteti, mekkora szakadék tátong az idősek és fiatalok között. A fiatal lányokat a férfiaktól is próbálják megóvni, mert „a férfi kártékony vadállat. Vagy háborút csinál, vagy adósságot, vagy gyereket.”

Lenke szabadon szeretne élni egy olyan világban, ahol nem számítanak a szülei, a hozománya, csak a képességei. Mindannyiunknak egy ilyen világban kellene élnünk, ahol az egyenlőség nem pátoszos szólam, és a lányok, anyák és feleségek szabadon formálhatják sorsukat a saját meggyőződésük szerint, magyarázattal nem tartozva ezért a ma is sokszor csak legyintő és gőgös férfitársadalomnak. Bélyegek nélkül, hiszen a sebek és tettek forrása generációkra nyúlhat vissza.

A Rickl Máriát alakító Kossuth-díjas Kubik Anna játékában óriási az erő, megmutatja a küzdelmes sorsú asszony keménységét és lágyságát, fájdalmas nőiességét.

Szabó Magda hatvanéves korában fejezte be önéletrajzi elemeket is megőrző, örök érvényű regényét. A Győri Nemzeti Színház második nagyszínházi bemutatóját október 5-én, az írónő születésének 102. évfordulóján tartották.

Fotó: O. Jakócs Péter

Kapcsolódó témák: #Győri Nemzeti Színház |
likeold
a fb oldalunkat