Győr+
2011.07.01. 13:53

Kinyitják a Frigyládát: 280 éves titokra derül fény

Pontra cserélhetjük a kérdőjelet a győri Gutenberg téren álló Frigyláda-szobor legendája után, ugyanis hamarosan kinyitják a III. Károly által állíttatott engesztelő emlékmű fémszekrényét, és kiderül, mi van benne. Minderre a szobor restaurálása miatt kerül sor.

1730-ban járunk, egy hamis névhasználattal, bigámiával és szökéssel vádolt katona a város főterén álló jezsuita kolostorba menekül, ahol az egyháztól kegyelmet kap. A katonaságtól viszont nem, keresik, üldözik. Végül a püspöktől kap segítséget, hogy az úrnapi körmenetet kihasználva átszökhessen a Püspökvárba, majd onnan tovább. A menetben rejtőzködő ministránsruhás férfit azonban felismerik katonatársai, dulakodás kezdődik, amelyben kiverik a főpap kezéből az oltáriszentséget, az a földre hull, és összetörik. A császár a gyalázat helyén Isten haragjának kiengesztelésére szobrot emeltetett, amelyen két lebegő mozgású angyal tartja a frigyládát – akár egy film kezdetének rövid szinopszisa is lehetne ez a történet, hiszen a frigyláda szóval kapcsolatban sokan asszociálnak a kasszasikert hozó 1981-es amerikai kalandfilmre. Ez azonban nem fikció, hanem egy 280 éves győri emlékmű megalkotásának eredete, ami a korabeli dokumentumok szerint igaz.

Perger Gyula, a megyei múzeum vezetője lapunknak úgy fogalmazott, jól működött a Habsburg uralkodók alatti közigazgatás, és a jezsuiták korabeli naplójában is vannak feljegyzések az esettel kapcsolatban. Az igazgató kimondta azt is, az az ostyadarab van a ládában, ami miatt állíttatták a barokk emlékművet. Hozzátette, feltételezhetjük azt is, hogy valamilyen dokumentáció van a ládában, hasonlóan a templomtornyok gömbjéhez, amelyeknek egykor olyan funkciója volt, mint ma az alapkőnek. Hogy a vörösréz lemezekből készült fémszekrény tartalmáról szóló történet csak legenda-e vagy valóság, hamarosan kiderülhet, hiszen a Jedlik Ányos utca felújításához kapcsolódóan a Győr-Szol Zrt. restauráltatja Antonio Corradini – ismereteink szerint korábban 1862-ben és 1925-ben már javított – alkotását. A 15 millió forintos beruházás azért is szükséges, mert az elmúlt 40-50 évben megváltozott a környék gépjármű forgalma, illetve az időjárással járó korróziós hatások is károsították a műemléket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azzal a feltétellel adta meg a restaurálással kapcsolatos engedélyt, ha a megyei múzeum régészei felügyelik a munkát. Ennek oka, hogy az utca felújításánál a föld alatt valószínűleg megtalálják majd azt a szentháromságot jelképező három lépcsőfokot, amely közvetlenül a szoborhoz vezetett. Ezek meglétét a szakemberek rögzítik, de nem emelik ki őket a földből, hanem geotextíliát kapva visszatemetik őket, megőrizve az utókornak.

A restaurátorok július elején fognak munkához, és várhatóan pár héten belül a helyszínen kinyitják a ládát.

– Ha szerencsénk van tíz perc alatt megtudjuk, mi van benne- bizakodott Páhi Attila a fémmunkákat végző mester, aki azonban hozzátette azt is, ha a csavarok nem épek, esetleg nincsenek is meg, akár órákat is igénybe vehet a művelet. Ő egyébként nem táplál nagy reményeket a láda tartalmával kapcsolatban. Schütz Zoltán főrestaurátor szerint is csak legenda, hogy a Krisztus testét jelképező ostya került az ószövetségi tízparancsolat két kőtáblájának helyet adó mózesi láda győri reprodukciójába. Ám, ahogy fogalmazott, ha a legenda igaz, akkor a hermetikusan zárt környezetben van rá esély, hogy megtalálják a kis kovásztalan lapos kerek kenyér maradványait.

Szeptember végéig restaurálnak

A Frigyláda-szobor főrestaurátora az a Schütz Zoltán, aki korábban a Széchenyi téri Mária-szobrot is felújította. Az okleveles restaurátor művész lapunknak elmondta, a kőfelületeket tekintve rossz állapotban van a fertőrákosi mészhomokkőből készült emlékmű. Hozzátette, ez az anyag kevésbé bírja a magyar időjárási viszonyokat, de még mindig időtállóbb, mint a barokk korban készült plasztikus alkotások többsége, hiszen azoknál másfajta mészkövet használtak. A statikailag ugyanakkor rendben lévő szobrot nem szállítják el, hanem a helyszínen védőtető alatt, fóliával és kerítéssel körülvéve dolgoznak majd rajta.

A frigyláda viszont Budafokra kerül, hiszen a helyszínen csak az úgy nevezett vihararannyal lehetne dolgozni, ami kevésbé időtálló. Páhi Attila, fémmunkákat végző restaurátornak további vizsgálatok szükségesek még ahhoz, hogy pontos képet tudjon adni a ládáról, első látásra azonban úgy tűnik, nagyon kevés dolog hiányzik róla.

A restaurátorok a tervek szerint szeptember végéig dolgoznak majd a Frigyláda-szobron

Wurmbrandt András