Írásbeli után: kik számíthatnak arra, hogy szóbelizni hívják őket a gimnáziumok?

Az elmúlt héten zajlottak a központi írásbeli felvételik a négy-, a hat-, és a nyolc évfolyamos középiskolai képzésekre. Városunk gimnáziumaiba azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akik az írásbelin legalább 55 százalékot teljesítettek, azaz a lehetséges százból 55 pontot elértek úgy, hogy magyarból és matematikából is minimum 50 százalékot, tehát 25 - 25 pontot teljesítettek. Szakközépiskolába azok mehetnek, akik matematikából és anyanyelvből is megszerezték a 15 – 15 pontot.

Jövő hét közepén már mindenütt meglesznek az eredmények, a középiskolák akkor kiadják a dolgozatok értékelő lapját, ennek ismeretében kell jelentkezni a középiskolákba. A jelentkezéseket a negyedikeseknél és a hatodikosoknál a szülő, a nyolcadik osztályosoknál az iskola intézi. A határidő február 17.

Az eredmény ismeretében már lehet következtetni, hogy abban az iskolában, ahova jelentkezni szeretne a tanuló, hányadik helyen áll. A nyolcadikosoknak érdemes minél több intézményt, minél több tagozatot megjelölni. Az első helyre tanácsos azt a középiskolát beírni, ahová a diák a legjobban vágyik. Az iskolák sorrendjén egyszer lehet módosítani. Eredmény viszonylag későn, április 25-én lesz, fellebbezésre ezt követően van mód, mégpedig Győr jegyzőjénél.

Az írásbeli feladatsorokról Németh Tibort, a Kazinczy-, és Horváth Pétert, a Révai gimnázium igazgatóját kérdeztük. Mindketten úgy vélik: az írásbelinek az a feladata, hogy viszonylag jó biztonsággal válassza ki azokat a rátermett tanulókat, akiket majd szóbelizni hívnak. Fontos, hogy olyanok kerüljenek be ezekbe az intézményekbe, akik megfelelő kompetenciával rendelkeznek, jók a logikai képességeik, tudnak rendszerben gondolkodni, rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel a következő nyolc-, illetve hat évben teljesíteni tudják a követelményeket.

A Kazinczyban két ötödik osztály indul, a hetven helyre 230-an jelentkeztek. A Révai egy hetedik osztályt indít 34 fővel, ide 187-en írtak felvételit. Természetesen – mondják -, az is lényeges, hogy a felvételi feladatsor minél kevesebbeknek okozzon kudarc-élményt, még akkor is, ha bejutáshoz szükséges pontot nem sikerül teljesíteni.

– Azt gondolom, a nyolc osztályos képzésre jelentkezők anyanyelvi feladatsora idén nagyon nehézre sikeredett, ráadásul nem volt sorétű, színes, hanem jó néhány azonos típusú feladatot tartalmazott és erőteljesen a logikára épített. – foglalja össze a tapasztalatokat Németh Tibor. Szerinte a szövegértés talán soha ilyen nehéz nem volt, mint most. A történet sok síkon folyt, a kérdések becsapósak voltak, kettő közülük még matematikai tudást is igényelt. Az utolsó, tízedik feladat mindig a fogalmazás, ezek általában jól sikerültek, a többség mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek jól megfelelt.

– Amitől félek – osztja meg aggodalmát Németh Tibor-, hogy a gyerekeknek az értékelésnél csalódást okozhat, hogy ha valaki egy kérdésre rossz választ adott, akkor a javítási útmutató szerint pontot kell levonni tőle. A feladatlap nehézségét mutatja, hogy idén a matematika átlagpontszáma magasabb lett, mint az anyanyelvé. A matematika feladatsor véleményem szerint jól megoldható és változatos volt. Az is látszik, hogy a gyerekek többsége felkészült. A javítás során az tűnt fel, hogy a kompetencia alapú feladatokat helyesen oldották meg, rengeteg volt viszont az alapvető számolási hiba.

Németh Tibor elmondta: Azokat a gyerekek, akiket behívnak a szóbelire, február 20-ig értesítik. Ehhez nagyjából 75 pont körüli eredményt kellett elérni. A szóbelin majd az értő olvasást és a szövegértést mérik.

– A hatodikosoknál a matematika feladatsor pontosan mérte a tudást, változatos és sokrétű volt, úgy gondolom, a gyerekek többségének nem okozott kudarcot – osztja meg tapasztalatait Horváth Péter.

Megtudtuk tőle: A matematika átlag idén 28 pont volt, 40 fölött közel 30 tanuló teljesített. Az anyanyelvi feladatsorra sem lehetett panasz, a fogalmazások jól sikerültek, a téma harmonizált a gyerekek életkorával. Az idén 39 volt az átlag pontszám, a legjobb dolgozat 49 pontot ért. Így a sorrend kialakításában igazából a matematika a meghatározó. A 80 pontos és az annál is jobb dolgozatot írók 35-en vannak, így tehát 75 pontnál rosszabb eredménnyel kevés esély van a szóbelire.

– A szóbelire 40-45 gyereket hívunk be, erre március 3-án, szombaton kerül sor – tájékoztat Horváth Péter. – A diákok először egy történelmi eseménnyel kapcsolatos fogalmazást kapnak, erről kell – elsősorban a forrás alapján – beszélni. Természetesen ez olyan történelmi korhoz kapcsolódik, amit már biztosan tanultak. E mellett lesz nyelvtan és matematika feladat is. Az iskola honlapján is megtalálható lesz majd, hogy milyen témakörökből számíthatnak feladatokra a felvételizők.

Horváth Péter és Németh Tibor is úgy véli, a nyolcadikosok matematika felvételi feladatsora nagyjából megegyezett az előző években összeállítottakkal. Két példa volt, ami többeknek gondot okozott, ebből egy olyan, ami nem része a tananyagnak. Az Oktatási Hivatal ezért ennél a feladatnál módosította a javítókulcsot, így a hetes feladat első részére mindenki kap egy pontot.

Az anyanyelv azonban jóval nehezebb volt, mint eddig, ez a teljesítményeken is látszik, az átlagpontszám lényegesen alacsonyabb, mint a tavalyi évben. A feladat összeállítói itt is egyre inkább a logikára építettek. A legérdekesebb a fogalmazások voltak. A kedvenc filmhősről kellett írni. A fogalmazások kapcsolódtak a világtrendekhez, feltűnt Harry Potter, valamint a vámpír- történetek szereplői. Sőt, nem csak olyanokról írtak, akik a jót, a pozitív példákat képviselik. Darth Vaderről is született írás, akinek az érdemei a diák szerint abban rejlenek, hogy mindig higgadtan tud cselekedni, nem befolyásolják az érzelmei.

Meglepő módon idén többen választottak klasszikus irodalmi hősöket is, a kedvencek Bornemissza Gergő, Dobó István, Nyilas Misi voltak.

A két igazgató hangsúlyozta: a nyolcadikosoknak sem a Kazinczyban, sem a Révaiban nincs szóbeli vizsga.

Trunkos Ildikó