Harminc éves az Erasmus program: tanulás és élményszerzés külföldön

Az Erasmus+ program a legsikeresebb kezdeményezések egyike Európa-szerte: a diákok nem csupán nyelvtudásukat fejleszthetik a külföldi kaland során, de személyiségük és későbbi munkamoráljukat is pozitív irányba terelődhet, ami az elhelyezkedésben és emberi kapcsolataik alakulásában is óriási előnyt jelenthet.

Az elmúlt évben közel ötezer diák utazott külföldre Európában, hogy tanuljon, az utóbbi harminc évben pedig kilencmillió fiatal képezte magát a programnak köszönhetően. A kerek évforduló révén elindult az országos egyetemi roadshow, hogy tovább népszerűsítse a lehetőséget a hallgatók körében, mivel idén 15 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésre a programban.

A roadshow győri megállóján a Széchenyi István Egyetem hallgatóival beszélgettünk, akik elégedettek Győr lehetőségeivel, azonban tovább képeznék magukat más országban is. Ezért, összegyűjtve minden bátorságukat, jelentkeztek egy külföldi tanulmányútra. Valóban nem több, mint egy kis bátorság kell az elinduláshoz, esetleg egy csoporttárs, barát személyében, akivel belevágnak életük egyik legszebb szakaszába. Véleményük szerint nyelvtudás, magabiztosság és kreativitás szükséges, hiszen a komfortzónán kívül, egyedül, új helyzetekkel, azonnali megoldásokra lesz szükség. „Aki a megszokott dolgokat szereti és nem nyitott az újdonságra, az szerintem ne is menjen” – tanácsolja Zita, aki Liechteinsteinbe készül.

A felsőfokú tanulmányok alatt a nyelvtudás könnyen elsajátítható, azonban igazán elmélyíteni anyanyelvi környezetben lehetséges. „Az egy dolog, hogy heti 3-4 órában tanuljuk a nyelvet, de, hogy minden problémánkat és helyzetünket egy idegen nyelven oldjuk meg, az egészen más”- magyarázza Eszter, aki szintén Lichteinsteint célozta meg, miért is olyan jelentős a lehetőség, amit az Erasmus kínál.

Van azonban 65 ezer magyar diák, akik már életük legjobb élményeként emlegetik a programot. Szőke Dorottya, a Széchenyi-egyetem finnugor szakot végzett hallgatója az egyike a szerencséseknek, aki 9 éve már, hogy Finnországban töltött két szemesztert, de a mai napig megváltozik a tekintete, ha erről az időszakról mesél. Saját bevallása szerint a nyelven és a szakmai tudáson túl mai személyiségét is az Erasmusnak köszönheti.

„Tudni kell azért, hogy nem az egyszerűség jellemzi ezt a lehetőséget, mindent magadnak kell elintézni, hogy meglegyenek az óráid, a kreditjeid, hogy ne kelljen visszafizetned az ösztöndíjad. Nem játékról van szó, hanem napi küzdelemről, de minden fáradságot megér. Nem csupán más kultúra részese leszel, hanem a világ akár minden szeletéből kaphatsz egy kicsit. Bemész az egyik órádra, ahol ázsiaiak, afrikaiak vesznek körül, és te megismerheted őket. Segítőkészek, nyitottak és tájékozottak. Talán ez az, ami kinyitja a világszemléleted, sokkal rugalmasabb, elfogadóbb és tájékozottabb is leszel. Az apró problémák eltörpülnek, a nagyobbakat pedig könnyebben oldod majd meg. Sokszor visszamentem azóta és a mai napig nagyon hiányzik Finnország” – mesélte Dorottya.

Aki tehát azt gondolja, hogy egy Erasmus csupán egy jó kis kirándulás vagy kizárólag szakmai tapasztalat, az minden bizonnyal téved. Elindulni otthonról hat hónapra egy bőrönddel az ismeretlenbe, a legnagyobb félelmeinkkel és reményeinkkel, nagy kockázat, de mindez nagyjából hatvan nap után teljes fordulatot vesz és a helyi lakosokból ismerősök, a tanárokból mentorok, az idegen országból otthon és a külföldiből barát lesz, akik hiányolnak majd, ha felülsz a hazafelé tartó gépre. Egy kis részed mindig ott marad, de aztán itthon kamatoztathatod a tapasztalataidat. Az önéletrajzod legszínesebb pontjaként tűnik majd fel és a legnagyobb garancia arra, hogy valós a nyelvtudásod is.

Egyre több hallgató részesülhet egyébként a program keretében szociális támogatásban is, ami a hátrányos helyzetű fiatalok számára lehetővé teszi a nemzetközi tapasztalatszerzést. Az országos roadshow figyelmeztet a közelgő márciusban lévő beadási határidőre, melyet majd a májusi eredményhirdetés követ.

Szarka Zsófia
Fotó: Kun Zoltán