„Még nem jártam a győri egyetemen. Le vagyok nyűgözve!” Ezekkel a mondatokkal kezdte előadását dr. Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter, aki a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának kutatói szemináriumán beszélt hallgatóságának a zsúfolásig megtelt előadóteremben az Európai Unió helyzetéről a geopolitikai és világkereskedelmi kihívások fényében.
„A geopolitika és világkereskedelem összefüggése régóta foglalkoztat. Számtalan olyan folyamat van, ami ebbe a nagy összefüggésrendszerbe beilleszthető. Mindig jönnek újabb és újabb példák, amik alátámasztják a tételeimet. Fogok mondani nyolc ilyen tételt, amelyeknek mindegyike jó esetben is csak a valószínűség erejével bír, és persze mindegyik cáfolható. Ha nem lenne az, nem is tarthatna igényt arra, hogy valamiféle tudományos tartalmat hordozzon” – mondta felvezetésként Martonyi János.
A volt külügyminiszter kiindulópontja, hogy a világot három tényező irányítja. Ezek vetélkedése, egymásra hatása alkotja a sokat emlegetett, amúgy tartalmában erősen vitatott világrendet.
„Az egyik tényező a geopolitika. Ahogy angolul szoktuk mondani, a „Flag”, a zászló, ami a hadihajón is ott van, és a hadihajóval pedig adott esetben lőnek. Tehát ez a szuverén állam hatalma, befolyása, amit érvényesít, szükség esetén háború útján. A másik tényező a „Trade”, ami átfogja az egész gazdaságot. A harmadik tényezőről kevesebb szó esik, de talán a legfontosabb. Ha azt mondom, hogy van „Flag” és van „Trade”, akkor szimbolikus értelemben van „Bible” is. Az összes szent írás, a Védák, a Korán, a Biblia. Ez a szellemi szféra, ami mindig is formálta a világot. Ide tartozik tágabb értelemben a tudomány, a művészet, a kultúra és az ideológia” – világított rá Martonyi János, majd a „Flag” és a „Bible” viszonyára egy jól ismert példát hozott. Amikor egykoron felhívták Sztálin figyelmét arra, hogy bizonyos döntése kiváltja a Vatikán ellenérzését, a diktátor feltette a kérdést, hogy mégis hány páncélos hadosztállyal rendelkezik a Vatikán? A Szovjetunió azóta eltűnt, a római pápa viszont ma is a világ legelső erkölcsi tekintélye.
A szellemi szféra alapvetően meghatározza a geopolitikai és gazdasági verseny feltételeit. Ez pedig ma már alapvetően technológiai verseny. A világon vezető befolyása annak lesz, aki a technológiai versenyt megnyeri. Aki a biotechnológia, a mesterséges intelligencia, a robotizáció területén minőségi előnyre tud szert tenni, az kétség kívül rendelkezik azzal az eséllyel, hogy a világ meghatározó szereplője legyen. Alapvetően intellektuális kérdésről beszélünk. Oktatás, tudomány, alapkutatások kérdéséről a Széchenyi-díjas egyetemi tanár szerint.
„Legalább ilyen lényeges, és a szélesebb értelemben vett kulturális tényező szerepét bizonyítja, hogy egyre jobban előtérbe kerülnek az emberi létezéssel összefüggő erkölcsi kérdések, amelyek nagyon sok mindent el fognak dönteni. Tudjuk, hogy például egy kínai tudós belenyúlt az emberi genomba. Most még megállították. Abban a pillanatban, amikor belenyúlunk a genomba, akkor évezredekre befolyásoljuk az emberiség jövőjét. Egyelőre nem biztonságos a technika, még sok kockázat van, de ha ezeket a kérdéseket megoldják, akkor bele fognak nyúlni. Nem véletlenül mondják azt, hogy amit az ember meg fog tudni csinálni, azt is megcsinálja. És itt jönnek be közben az alapvető erkölcsi kérdések, hogy ezekkel mit kezdjünk, az erkölcsi normákat hogyan érvényesítsük” – hangsúlyozta a jogtudós, majd belekezdett a tételek felsorolásába és kifejtésébe.
Zsúfolásig megtelt az előadóterem a kutatói szemináriumon. Fotó: Májer Csaba József
Első tétele az, hogy a világban nincsen világos, egyértelmű hierarchia. Beszélhetünk viszont heterarchiáról. Abból, hogy nincs hierarchia, következik a második tétel, hogy a világon nincs hegemónia sem. Különböző területeken különböző országok játszanak meghatározó szerepet, de ezek az országok területenként eltérőek. Tehát nincs egyetlen hegemón, ami mindenben meghatározza a világot. Teljes hegemónia a történelemben soha nem is volt. Más országok, nemzetközösségek a meghatározók például a bruttó hazai összetermék tekintetében, vagy a demográfiában, a nukleáris robbanófejek számában, a világkereskedelemben.
Harmadik tételével Martonyi János tagadja az egy világ, két rendszer felfogást. Hiszen például Kína és Oroszország sem alkot egységes rendszert.
A negyedik tétel szerint míg korábban a különböző eszközöket el tudtuk egymástól határolni, tehát a geopolitikának megvolt a saját eszközrendszere, ugyanúgy a világkereskedelemnek is, ezzel szemben mára a határok oldódnak. A professzor itt kitért a háborúkra is, amelyeknek régen voltak szabályai. Azóta feltűnnek olyan jelenségek, amikről nem tudjuk, hogy háborúnak minősíthetőek-e, vagy sem. Egy kibertámadás miatt egy ország gazdasága hosszabb időre megbénulhat, és ez még csak a kezdet, ugyanis messze vagyunk attól, hogy a kiber- vagy a hibrid hadviselés jelei felerősödjenek. Nagy probléma, hogy az a határvonal, ami eddig megvolt néhány ezer éven keresztül a háború és béke között, szintén oldódni kezdett. Ugyanígy oldódik például a határvonal a nukleáris és nem nukleáris fegyverek között is. Az eszközök cseppfolyóssá válnak, és mintha az egész világ egy kicsit cseppfolyósodna, diffúz lenne. Elveszti a világos, geometriai alakzatba is formálható szerkezeteket.
Az ötödik tétel szerint nincsenek egymástól elkülöníthető kétoldalú kapcsolatok. A rendszer természetéből fakadóan többoldalú, így a világkereskedelem, a világgazdaság is sokszereplős, multilaterális. Ha bármit csinálok, előnyt adok, vagy korlátozást vezetek be, az abban a pillanatban végiggyűrűzik az egész rendszeren, és a következmények nem feltétlenül azok lesznek, amikre számítunk.
A hatodik tétel: a globalizáció világgazdasági szempontból inkább lassul, mert a technológia azt jelenti, hogy egyre kevesebb árut mozgatunk, és még a szolgáltatások mértéke is csökken. Ami igazából mozog és utazik egyre nagyobb arányban, az az adattömeg. Elküldöm az adatot, és ott 3D-ben vagy majd még újabb technológiákkal legyártják. Nem kell a környezetet szennyeznem a hajózással, nem kell olyan mértékű árut, akár szolgáltatást mozgatnom, ami egyébként a globalizációnak hajtóereje volt.
És bár a globalizáció lassul, vagy lassulni látszik, de a regionalizáció erősödik. A globalizáció lassulásának kedvezményezettje a regionalizáció. A regionális kapcsolatok. „Distance matters”, mondják újabban, számít a távolság. Nemcsak a környezeti fenntarthatóság, hanem adott esetben költségmegtakarítás miatt is.
Martonyi János nyolcadik tétele, hogy a verseny erősödik. A verseny központi tényezője pedig a technológia. Korábban a verseny egyik nagyon fontos tényezője volt az erőforrásokhoz való hozzájutás. Háborúk jelentős részben ezért is törtek ki, és az egész mögött ott volt a terület. A területen van ma is ott van a víz, az élelmiszer, az olaj, a földgáz. „A legfontosabb viszont a technológia. Aki ott előnybe kerül, az lesz a meghatározó, és ebből az is következik, hogy a veszélyek exponenciális mértékben növekednek. A biotechnológia és a mesterséges intelligencia például felmérhetetlen egyenlőtlenséget hozhat. Amikor majd egyeseknek lehetőségük lesz ilyen eszközökkel a képességeiket többszörözni, és a genomba való beavatkozással talán még az utódjaik képességeit is többszörözni, az egyenlőtlenségek még tovább nőnek. Ezt tessék majd kezelni!” – zárta előadását a volt külügyminiszter.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem