A H2020 Smart Cities and Communities – NATURVATION projekt legutóbbi városi és térségi innovációs partnerség találkozóján a fejlesztés alatt álló városi természet indexet (Urban Nature Index, UNI) mutatták be a résztvevőknek a városházán. Győr egyike a hat európai mintavárosnak, ahol természetalapú megoldásokra alakultak európai szakmai műhelyek, így a folyók városa élenjárhat a zöld gondolkodásmód alkalmazásában és terjesztésében.
A NATURVATION program a Durham Egyetem konzorciumi vezetésével, hat ország 14 szervezetének partnerségével valósul meg. A projekt keretében Barcelonában, Győrben, Lipcsében, Malmőben, Newcastle-ben és Utrechtben alakultak úgynevezett városi és térségi innovációs partnerségek (Urban and Regional Innovation Partnership – URIP), és a résztvevők évi négy alkalommal találkozva beszélik át és alkalmazzák helyben a négyéves projekt eredményeit. Ezek között van a világhálón már elérhető interaktív városi természet atlasz, az Urban Nature Atlas, ami száz európai város, közöttük Győr természetalapú megoldásait tartalmazza könnyen kereshetően.
A 2020 végéig tartó projektben Győr az egyik mintaváros. A munka magyarországi vezetője, a Közép-európai Egyetem (CEU) a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézet Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályával (NYUTO) együttműködve vesz részt a projektben. A győri régióban is feltérképezik az ökológiai alapú innovációs lehetőségeket. A projekt irányítói dr. Pintér László, a CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének vezetője és dr. Lados Mihály, NYUTO tudományos főmunkatársa, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.
A legutóbbi partnerségi találkozón a fejlesztés alatt lévő városi természet indexet (Urban Nature Index, UNI) vették górcső alá. Az index célja, hogy támogassa a természet alapú megoldások (Nature Based Solutions, NBS) használatát a városokban. Ezek közé tartoznak például a parkok és természetes városi területek, a szürke infrastruktúrához kapcsolódó városi zöldterületek (sétányok, játszóterek), a közösségi kertek, vizes területek, vízgazdálkodásra szolgáló vizes területek és zöldtetők. A tervek alapján az indexet az önkormányzatok, várostervezők, lakossági közösségek, befektetők, civil, nonprofit szervezetek egyaránt használhatják majd.
Dr. Lados Mihály szerint a tervezés alatt lévő városi projektek alkothatják az egyik legfontosabb alkalmazási területet, hiszen az index az alternatív jövőképek, forgatókönyvek vizsgálatával döntési helyzetekhez adhat segítséget. Illetve az UNI ezen túl jól hasznosítható lehet a felsőoktatásban is.
Dr. Pintér László kitért arra, hogy a projekten belül többfázisú munka zajlik, ennek egyik vetülete a folyamatosan bővülő városi természetatlasz, a másik pedig a most körvonalazódó városi természet index. A zöldmutatóval kapcsolatban meg kellett határozni, hogy milyen típusai lehetnek a városi zöld infrastruktúrának. Erre készült egy klasszifikációs rendszer. Sorra vették azokat a hatásmechanizmusokat is, amelyeken keresztül a zöld infrastruktúrák segíthetnek a városi fenntarthatóság fejlesztésében. A városi természet index aggregálja a hatásmechanizmusok különböző elemeit. Ilyen mutatót eddig még nem használtak a gyakorlatban, így Győr Európa-szerte, mintavárosként az elsők között lehet, ahol alkalmazhatják.
Utrechtben például konkrét városi projektekben tesztelték az indexet. Ugyanígy Newcastle-ben jelenleg az egész városon végigvonuló vízgyűjtő terven dolgoznak, és ezen tesztelték városházi és egyetemi szakemberek közösen az index „prototípusát”. Ezek a konkrét projektek is igazolták a vizsgálhatóságát annak, hogy a természetalapú megoldásoknak milyen hatása van a fenntarthatósági célok viszonylag tágabb spektrumára. A visszajelzések alapján az Urban Nature Index az előzetes áttekintési folyamatokban is nagyon hasznos lehet, mert új perspektívákat nyithat meg. A tervek szerint több szinten lesz használható, az egyszerűbb megoldásoktól a nagy pontosságú alkalmazásokig. A módszer véglegesítéséhez pedig a győri szakmai műhely fontos támogatást adhat.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem