Előítéletekkel szemben – társadalmi problémák már az egyetem alatt

Az Európán belül meghirdetett, egyetemistáknak, főiskolásoknak nyílt ösztöndíjas lehetőség az egyik legnépszerűbb program 2016-ban. Nemzetiségtől függetlenül, bármely országba jelentkezhetnek a diákok. Azonban a személyes élmények, beilleszkedések és a társadalmi besorolás vagy a negatív megkülönböztetés már nem az egyetem felelőssége.

A Széchenyi István Egyetem végzős hallgatójával, Shalábi Ádámmal készült beszélgetés során a féléves ösztöndíjprogram – Erasmus – előnyein túl a személyes helytállásról, megélésről és a valós nehézségekről is beszélgettünk.

Nyelvtanulás, önállóság, magabiztosság, alkalmazkodás, barátkozás és kapcsolatépítés. Mindez igaznak is mondható és motiválja a fiatal pályakezdőket a féléves külföldi út kapcsán egy jobb álláslehetőség reményében.

A visszatérő diákok elégedettek, felszabadultabbak és nem utolsó sorban magabiztosabbá válnak, hiszen a tanulás mellett rengeteg nációval, kultúrával ismerkednek meg. A szabadságérzetük megnő, hiszen a multikulturális közeg, valamint több európai ország gyakorta nyitottabb felfogással bír, mint amit itthon megszokhattunk.

Ádám azonban Líbiában született, apukája révén arab származású, anyukája viszont magyar és 3 éves korában költöztek vissza Győrbe. Sokkal több szempontot kellett figyelembe vennie a pályázat kitöltésénél. Ádám több nyelven beszél, közgazdásznak készül és 4 kontinens között mozog. Tájékozott, több kultúrában jártas 22 éves fiú, aki mégis számol azzal a lehetőséggel, hogy atrocitások érik majd a külföldi tanulmányút során.

Ádám családjának nagyobb része Líbiában él. A Ramadamot és a karácsonyt egyaránt tartja, nem ítél, és nem hagyja, hogy ítélkezzenek, hiszen két kultúrába született és mindkettőt tiszteli. Ám nem minden esetben ilyen egyszerű a helyzet. Akár egy reptéri ellenőrzés során, hiába köszön magyarul, az útlevél ellenőrzésnél időnként a terrorizmusról faggatják. A véleménye azonban az: minden ember, legyen az menekült, arab származású vagy magyar, ha rászorul a segítségre, segítenünk kell. Amennyiben bűnöző, büntetést érdemel. Szíriában szörnyű állapotok uralkodnak, a gyönyörű óvárosok romhalmazzá váltak. Azt mondja, ő sem és minden bizonnyal mi sem tennénk másként a túlélésért, minthogy tovább állunk, de a gazdasági menekültek azok, akik mindezt a mentsvárat elveszik a rászorulóktól. A bélyeg kialakult és egy módon lehet ennek ellenállni, ha tájékozódunk.

Német nyelvtudásának fejlesztéséért Brüsszelt jelölte meg elsőként, de úgy érezte, provokációnak tűnhet és könnyebben ütközhet előítéletekbe. Kizárólag intelligenciával lehet kezelni ezt a helyzetet, ahogy Ádám is teszi mindezt, mondván, megérti, és bizonyos helyzetekben elmagyarázza a rá irányuló, megalapozatlan vádakat, de nem tudja az életét és a lehetőségeit kizárólag ehhez igazítani.

Shalábi Ádám realistán tekint a világra

Az arab kultúrában a család kapja az első és megrendíthetetlen szerepet. Ádáméknál azonban egy kicsit szabadabb gondolkodás uralkodik. Nem kötelező száriban járnia, minden nap imádkoznia, csupán boldogan élnie az életét, ezt tanítják. Magyarnak vallja magát, Győrben nőtt fel és itt is szeretne élni. Édesapja, édesanyja felvilágosultsága és multikulturális nevelése diplomáciát szült, ami sokkal inkább segít áttekinteni, helyesen kezelni az effajta problémákat. Berlinben rengeteg nemzetiség él, elfogadóbbak, éppen ezért esett Brüsszel helyett erre a választás. Készen áll a kompromisszumokra, a nehézségekre, de úgy gondolja, tanult fiatalok között továbbra sem ütközik majd ledönthetetlen falakba.

Érdemes meghagyni az ember szabadságát, hogy ne alakuljanak ki erős, éles ellentétek, csupán mind a szülők, mint az iskolák részéről való nevelés fontossága mérvadó, a jóra való nevelés.

Szarka Zsófia
Fotó: Marcali Gábor