Vízkereszt napja különös jelentőséggel bír: ekkor bontjuk le a karácsonyfát, lezárul az ünnepi időszak, és kezdetét veszi a farsang. A naphoz számos vallási szokás és népi megfigyelés kapcsolódik. Cikkünkből kiderül, mik ezek!
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták. Népi szokásokhoz kötődik a Karácsonytól számított 12 nappal későbbi dátum, mely a karácsonyfa leszedésének napja, ez is január 6. Vízkeresztkor ugyanis zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdetét veszi a farsangi időszak, ami a vidámságról szól.
Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták.
A GYMJV Német Önkormányzat január 26-án, csütörtökön 18:00 órakor rendezi a "Vízkereszt - Heilige drei Könige" című Ungarndeutscher Salon napi eseményét.
A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312 és 325 között kezdett elterjedni először keleten, majd nyugaton. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.