1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály költő, műfordító, akadémikus, a Nyugat nemzedékének egyik legnagyobb költője. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja.
Elárverezik azt a népies díszítésű ágyat, melyben József Attila Altatójának valós szereplője, „kis Balázs” hajtotta álomra a fejét.
Az Abdán agyonlőtt Radnóti Miklósnak Győrben is nagy kultusza és költeményeinek rengeteg kedvelője van.
Kovács Lajos történész a dénesfai Cziráky-kastélyból 1971-ben a győri múzeumba került irathagyatékot dolgozta fel. Iloncsi irathagyatékéból eddig két kötet látott napvilágot a Rómer Flóris Múzeum gondozásában, amelyek a grófnő csaknem teljes levelezését tartalmazzák. A most megjelent harmadik kötetben a grófnő kilenc színműve kerül első ízben a közönség elé, Kovács Lajos kutató munkája nyomán.
Az író már azt is megnézi, hova szülessen – állítja pályája emlékezetében Galgóczi Erzsébet, akit éppen kilencven évvel ezelőtt adott vidékünknek a sors.
A győri Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmesegyűjteménye nyerte el idén az Év Gyerekkönyve Díjat, a Móra Könyvkiadó gondozásában.
Sorrendben a huszadik kötete jelent meg a közelmúltban Villányi László József Attila-díjas költőnek, a májusi bemutatót azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották.
Nem hisz a nyomtatott szó jövőjében Paulo Coelho, a világhírű brazil író szerint a könyv a legjobb úton van afelé, hogy múzeumba kerüljön.
A Győr+ Rádió csütörtök esti műsorának vendége Lackfi János költő, író, műfordító volt, aki jelenleg csak virtuálisan, de ebben a nehéz időszakban is fogja közönsége kezét. A költővel Farkas Mónika beszélgetett.
A Műhely folyóirat új főszerkesztőjét a győri Apáczai-kar szabad szellemi miliője inspirálta, hogy elinduljon pályáján. Dr. Horváth Nóra, a Széchenyi István Egyetem filozófus docense műhelytitkokat is elárult, amikor arról beszélt, milyen változásokra számíthatnak a kulturális folyóirat olvasói, ha a jövőben kezükbe veszik a lapot.