Fánkszezon a Pedro Pékségnél
Itt a farsang, és a Pedro Pékségnél már készülnek a friss, helyben sütött fánkok!
Itt a farsang, és a Pedro Pékségnél már készülnek a friss, helyben sütött fánkok!
Ezúton tisztelettel meghívják Önöket a Győrságon megrendezésre kerülő Fánk-Ság hagyományőrző rendezvényre, amelyet idén immár nyolcadik alkalommal szerveznek meg.
Nyakunkon a farsangi szezon, ennek az ünnepkörnek pedig az egyik ikonikus édessége a fánk.
A farsang időszaka évszázadok óta a tél búcsúztatásáról, a közösségi összetartozásról és a felszabadult örömről szól. Bár ma leginkább jelmezes bálokkal és mulatságokkal azonosítjuk, a farsangi hagyományok mögött jóval mélyebb jelentéstartalom húzódik meg. A magyar farsangi népszokásokról Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, egyetemi docens, mestertanár, néprajzkutató beszélt a Győr+Rádió reggeli műsorában.
A farsangi ünnepség Európa‑szerte a vigasság és a bőséges lakomák ideje, amikor a böjt előtt még gazdag, tartalmas ételek kerülnek az asztalra. Ameddig hazánkban a szalagos fánk számít a farsangi időszak legismertebb finomságának, addig más országokban egészen különleges édességek kötődnek hagyományukkal az ünnephez.
A farsang, vagyis a vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak talán legjellegzetesebb étele a fánk. A kelt tésztából készült, zsiradékban sült édesség a 19. században terjedt el, s azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Pánkó, lapótya, herőce, siska, tarkedli, kráfli, csöröge, pampuska – a sokféle elnevezés azt mutatja, hogy hazánk minden tájegységén készítik és fogyasztják. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy a környező és távolabbi országokban is ugyanúgy rajonganak érte.
Hazánkban a fánk csak a 19. században terjedt el, pedig Mátyás udvarában is kedvelt édesség volt már.
Bőven benne vagyunk a farsangi szezonban, ezért épp itt az ideje, hogy fánkot süssünk. A fánkot, hasonlóan a pogácsához és a lepényhez, már a középkorban készítették. Fánk szavunk szász eredetű – fankoch. Erdélyben pánkónak hívják, Baranyában huppancsot, Borsodban kreplit, a Felvidéken siskát készítenek.