Ma tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 2026. évi gazdasági évnyitóját, amelyen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
Orbán Viktor a beszédében hangsúlyozta, hogy „nekünk az a dolgunk a következő négy évben, hogy ne engedjük, belesodorjanak bennünket egy háborúba, ne adjuk oda a magyarok pénzét az ukránoknak, adjuk inkább oda a magyaroknak, tartsuk fenn az olcsó orosz energiát, amely egyébként a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés alapja, és semmiképpen ne engedjük, hogy a háború árát adóemelések formájában megfizettessék a magyarokkal.”
A miniszterelnök felidézte, hogy tavaly a gazdasági évnyitón már arról beszélt, hogy Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagság ügyében, és most kell világossá tenni, hogy „akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket vagy sem.”
Kiemelte, hogy a legfőbb kérdés az, hogy „lesz-e, és ha igen, milyen típusú háború”, és elmondta, hogy „időm tekintélyes részében az Európai Tanács ülésén szoktam ülni, ahol haditanácsokat szoktak tartani”. Orbán szerint jelen pillanatban Európa a háború szélén egyensúlyoz, és két lehetőség áll fenn: békegazdaság vagy hadigazdaság.
„Ha százalékban kellene ezt meghatároznom, Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságénak” – mondta.
Hozzátette, hogy az európai vezetők kivétel nélkül mind arról beszélnek, miként kell a következő négy évre az európai gazdaságot hadigazdaságra átállítani, és „ott nem azok a tervek vannak, mint itt Magyarországon. Ott nem fejlesztések vannak, hanem hadiparban katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz a téma.”
A miniszterelnök rámutatott, hogy „fejlődési perspektíváról nem beszélünk Európában. Hallgatunk előadásokat arról, hogy csökkenteni kellene az energiaárat, a bürokráciát, ami aztán nem történik meg, amivel foglalkozunk, az egy haditanács háborús kérdésköre.”
Orbán kitért Németország és az európai ipar helyzetére, megjegyezve, hogy Németországban kérdés, sikerül-e a stagnálást visszafordítani, miközben az Egyesült Államok gazdasága két–három százalékkal, Kína pedig öt százalékkal bővült. Hozzátette, hogy az elmúlt években Európában egy millió ipari munkahely szűnt meg, Németországban 130 ezer, Lengyelországban 140 ezer, Csehországban is komoly problémák vannak, az európai alumíniumipar gyakorlatilag megszűnt, és a vegyipar helyzete is válságos. Az európai részesedés a világgazdaságból 15 százalékról 14-re csökkent, a háború előtti évekhez képest az ipari teljesítmény 4 százalékkal visszaesett, miközben Kína 18-ról 20 százalékra növelte a részesedését.
Orbán Viktor rámutatott, hogy az európai energiaárak három–négyszer magasabbak, mint az amerikaiak vagy a kínaiak, és a háború kitörése óta az uniós kalkulációk szerint 1800 milliárd euróval fizettek többet az energiáért, mint ha nem váltottak volna le az orosz energiáról. Ennek következményeként egész Európában megszorító csomagok léptek életbe, például Franciaországban a nemzeti össztermék 0,5 százalékának megfelelő megszorítás, Csehországban 5,6 milliárd eurós csomag, Ausztriában és Romániában hasonló intézkedések.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel szemben „az ellenkező irányba megy”, és világos politikai pozíciót kell elfogadni arról, hogy a magyar kormány ki fog maradni a háborúból és annak finanszírozásából is.
Kiemelte, hogy „egyetlen forintot sem fogunk elküldeni Ukrajnába. Ezért minden héten meg kell harcolni, nekem minden héten meg kell harcolnom európai szinten.”
Orbán elmondta, hogy ennek köszönhetően Magyarország ki tudta kerülni a 90 milliárd eurós hitel kifizetését a szlovákokkal és a csehekkel. A Demján Sándor-program keretében 1800 milliárd forintot nem Ukrajnába, hanem a magyar gazdaságba irányítottak, megduplázták a gyerekek utáni adókedvezményeket, szja-mentességet adtak a két- és háromgyermekes anyáknak, miközben Európa-szerte megszorítások voltak.
A miniszterelnök rámutatott, hogy mindez csak azért lehetséges, mert a magyar gazdaság és a kormányzat „erős lábakon, erős fundamentumokon áll”, és ha nem így lenne, politikai sérülékenység alakulna ki. Hangsúlyozta a nemzeti vagyon növekedését is, amely 2010 óta kétszeresére nőtt, és ebben a ciklusban 2022 és 2024 között 22 ezer milliárd forintról 24 ezer milliárd forintra emelkedett.
Orbán Viktor az energiaárakról is beszélt, és kritizálta az ellenzéki törekvéseket az orosz olajról és gázról való leválásra, valamint az ukrán zsarolást, amely a Barátság vezetéket leállította, de szerinte érvényt fognak szerezni a magyar érdeknek.