Navracsics Tibor: megvalósultak a magyar kormány által kitűzött célok

Győr+
2022.12.14. 14:37

Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok - jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, miután az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

Hirdetés

A miniszter sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal (EB) a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.

Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára – tette hozzá.

Kifejtette, ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé.

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint 4000 milliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

Beszámolt arról, hogy a magyar tárgyalási stratégia nyitott volt, vagyis a magyar kormány komoly tárgyalási alapnak tekintett minden olyan kérést, aggályt, amely a bizottságtól érkezett, és amennyiben jó megoldást látott, állt a bizottság rendelkezésére.

Szerinte ennek volt köszönhető, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárással kapcsolatban már szeptemberben megállapodtak a bizottsággal, ez tette lehetővé, hogy “rákanyarodjanak” a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalások folytatására, amely november végére meghozta eredményét.

Felidézte, az EB már november végén visszaigazolta, hogy kiválónak tartja a magyar nemzeti újjáépítési tervet, és a kohéziós pénzek vonatkozásában sem látott további aggályokat.

Közölte, ami most december közepén történik, az csak az Európai Tanács részéről a nyugtázása az eddigi munkának.

Bizakodását fejezte ki az iránt, hogy napokon belül aláírhatják a helyreállítási alappal, valamint az operatív programokkal kapcsolatos partnerségi megállapodást.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva jelezte: a teljesítési menetrend utolsó állomása március végén van, a magyar törvényhozásnak ekkor kell még elfogadnia egy törvénycsomagot. A bizottság pedig arról nyilatkozott, hogy amennyiben a március végi határidő tartható, akkor áprilisban, májusban elképzelhető a források felfüggesztésének megszüntetése – tette hozzá.

A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: bízik abban, hogy nem lesznek újabb követelések uniós részről. Folyamatos a párbeszéd az Európai Bizottsággal, a most elért mérföldkő a bizottság részéről is azt jelenti, hogy nyugtázzák az eddig tett magyar erőfeszítéseket – erősítette meg, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy bármilyen probléma felmerül, azt a tárgyalások során tisztázzák, és ne újabb követelésként fogalmazódjon meg.

Közölte: nem vette észre, hogy feszültek lettek volna a tárgyalások; az elmúlt időben a “hangzavar” azért növekedett, mert látszott, hogy egyre közelebb érnek a célhoz, és egyre feszültebbek lettek azok, akik nem akarták, hogy megszülessen a megállapodás. Ha nem kötötték volna össze a különböző ügyeket, már sokkal korábban meglett volna a jóváhagyás a helyreállítási tervhez is – vélekedett. Hozzátette: az elmúlt időben inkább “politikai kavarás” volt.

Navracsics Tibor közölte: még nincs konkrét időpontja a partnerségi megállapodás aláírásának, előbb meg kellett várni a hétfői egyezséget, és néhány napon belül derül ki, mikor tudják aláírni. Március végéig 25 új pályázati felhívást szeretnének megjelentetni – mondta.

A helyreállításai alap hitelrészéről Navracsics Tibor elmondta: még 6 hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, felveszik-e, és majd az aktuális gazdasági környezet függvényében dönt erről a kormány.

Az uniós tárgyalásoknál a Magyarország számára meghatározott mérföldkövekről Navracsics Tibor azt mondta, jó esélye van Magyarországnak arra, hogy példát mutasson az Európai Unió többi tagállamának abban, hogyan lehet konkrét lépésekkel “egy ideológiailag vezérelt hisztériakampányt kezelni”, továbbá a közbeszerzések és a gazdaság kifehérítése területén további lépéseket tenni, ami más uniós tagállamoknak is mintául szolgálhat.

A jogállamisági mechanizmus jövőjét és legitimációját az dönti el, mennyire tudják távoltartani az aktuálpolitikai, pártpolitikai szempontoktól – válaszolta egy másik kérdésre. Hangsúlyozta: nem baj, ha az EU védeni akarja saját költségvetési és pénzügyi érdekeit, a probléma akkor keletkezik, ha egy alapvetően jogi folyamatba politikai szempontok kerülnek.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az Európai Unió győzelmével végződött a tárgyalási folyamat, “és mi is az Európai Unió tagjai vagyunk”. Az európai egység fenntartása különösen fontos a jelenlegi helyzetben – fűzte hozzá.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, mindig is azt gondolta, hogy “a valóság Magyarország pártján áll”.

Közölte, a korrupcióellenes intézkedések Magyarországnak nem fájnak, és a korrupciós helyzet Magyarországon egyáltalán nem rosszabb, mint Nyugat-Európában, vagy az újonnan csatlakozott országokban.

A tárcavezető szerint az Európai Bizottság, a soros elnökség és a tagállamok is elfogadták, hogy az általános adóterhelést nézik, ebbe pedig beleszámít az iparűzési adó is.     

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a tanács levelet is küldött arról, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett – az iparűzési adó beszámítására tekintettel – adóemelésre.

Arra a felvetésre, hogy korábban kormányzati szereplőknek elvi kifogása volt a globális minimumadóval kapcsolatban, Navracsics Tibor elmondta, ezeket sikerült elhárítani, ugyanis az elvi probléma az volt, hogy Magyarországnak különösen káros lenne ez az adónem, ha annak bevezetése adóteher-növekedéssel járna, tovább ha a versenyképesség rovására menne.

Azzal, hogy Magyarországnak nem kell adót emelni, a mi részünkről rendben van a dolog. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adót nevezhetjük globális minimumadónak is – fogalmazott.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon a globális minimumadó néhány nagy céget érint, nekik lesz egy plusz adófizetési kötelezettségük. A rendszer okosan van felépítve, vagyis a nagy globális cégek adófizetési kötelezettségénél figyelembe vették volna azok magyarországi tevékenységet is, csak a cégek nem itt fizették volna az adót – magyarázta, hozzátéve, ez az, ami Magyarországot érdekeltté tette az adó bevezetésében.

Az ukrajnai hitellel kapcsolatban elmondta: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor, és sikerült olyan megoldási formát találni, amely további hitelfelvételre nem kötelez minket. Magyarország jobbnak látta volna, ha Ukrajna kétoldalú megállapodásokat köt a tagállamokkal, de Ukrajna egyszerűbbnek találta, ha egyben kapja meg a támogatást, és az EU talált erre megoldást – magyarázta.

Megjegyezte: az uniós költségvetés keretein belül van a 18 milliárd eurós támogatás Ukrajna számára.

Ahogy lesz európai uniós pénz, a tanárbérek emelése megvalósul – erősítette meg kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: ha 2023. január elsejével hozzáférhetnek az operatív programok forrásaihoz, akkor januártól lesz emelés. Hangsúlyozta: a “magyar baloldal és európai elvtársaik” azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen.

Szerinte a pedagógusbér-emelésre szánt forrásokat illetően a bizottságtól kell megkérdezni, hogy ezek január elsejével megnyílnak-e Magyarországnak, vagy valamilyen további feltételt támaszt a testület. “Semmilyen olyan horizontális feljogosító feltétel hiányát mi nem látjuk”, ami miatt ne érkezhetnének akár január elsejétől is, de “az elmúlt napokban már sok mindent láttunk” – vélekedett. Hozzátette: azt is látni, hogy “bármekkora korrupciós botrány is van az Európai Parlamentben, a bizottság tart a parlamenttől”.

“Jól látjuk, hogy a tolvaj kiáltott pandúrt” – értékelte Gulyás Gergely az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyet.  Hozzátette: a szálak elég mélyre vezethetnek, olyan köröket érintve, amelyeknek az Európai Parlament baloldalán komoly befolyása van. A kormány figyelemmel követi a történéseket – jelezte. “Tekintsük a jóisten humorérzékének”, hogy éppen most került nyilvánosságra ez az ügy – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e a titkosszolgálati információk arról, hogy kik állhatnak az üzemanyagpánikkal és bankpánikkal kapcsolatos hamis hírek mögött, Gulyás Gergely azt mondta: az ügyben nyomozás folyik, ha ennek lesz eredménye, akkor tájékoztatnak.

Az Egyesült Államoknak a közép-európai független média és civil szervezeteket támogató kampányával kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: az országok szuverenitását tiszteletben kell tartani, és nem Washingtonból, Berlinből vagy Moszkvából kell meghatározni, hogy egy másik demokratikus országnak milyen kormánya legyen és kik üljenek az országgyűlésében, hanem a választópolgárok döntenek erről.

Arra a kérdésre, hogy a rendkívüli jogrend miatt rendeleti úton fogja-e ratifikálni a kormány a finn és a svéd NATO-csatlakozást, Gulyás Gergely azt mondta, a kormány ezt nem tudja megoldani, a rendkívüli jogrendben meghozható jogszabályok köre világos, ebben az esetben nincs semmiféle összefüggés azzal, hogy energia-veszélyhelyzet van.

Hirdetés
Kapcsolódó témák: #Európai Unió | #gazdaság |