A Nemzeti Fejlesztési központ adatai alapján mutatjuk, hogy mely szakmában mennyi volt a tavalyi évben az átlagkereset. A lista elején és végén találhatók között óriási a szakadék. A legtöbbet egyébként a nem éppen a tucatszakmák közé tartozó légiforgalmi irányítók vitték haza közel 4 milliós havi bruttóval, ezzel szemben a nádazók a bruttó 250 ezret sem érték el havonta átlagkeresetben.

A statisztikai hivatal által megállapított, az uniós pályázatok 2025-ös elszámolásaira vonatkozóan „irányadó” adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ tette közzé a hivatalos pályázati portálon.

A listában FEOR-kódok szerint szerepel több mint 460 magyarországi foglalkozás, így bárki megnézheti, hogy a saját szakmájában valójában mennyi is az átlagkereset.

A teljes listát IDE kattintva böngészhetik végig, de az érdekesség és az összevetés kedvéért azért kigyűjtöttünk néhány adatot.

A legtöbbet, 3,9 millió forintot a légiforgalmi irányítók keresik hazánkban. Őket követik a listán a légijármű-vezetők, hajózómérnökök 3,2 millió forintos bruttó átlagkeresettel. Ezt az úgynevezett 3 milliós álomhatárt a közzétett statisztika szerint más foglalkozási besorolásúak már nem érik el.

A törvényhozók, miniszterek, államtitkárok valamivel több, mint havi bruttó 2,5 millió forintot vihetnek haza a borítékban. A szakorvosi átlagkeresetek lépik még túl valamennyivel a 2 millió forintot. A sportolók 1,8 millió forintot keresnek átlagosan, bruttóban. A mérnök átlagok 830 ezer és 1,2 millió forint között helyezkednek el.

A legkisebb átlagbérek nem érik el, vagy alig haladják meg a bruttó 300 ezer forintot

A hordárok, csomagkihordók például hivatalosan 377 ezer forintot kapnak havonta. A rangsor alján a nád- és fűzfeldolgozók, seprű- és kefegyártók állnak mindössze 249 ezer forintos havi bruttó átlaggal. A kubikosok 307 ezer, az egyszerű mezőgazdasági munkát végzők 340 ezer, a konyhai kisegítők pedig 349 ezer forintot keresnek havonta a hivatalos adatok szerint. Egy bolti eladó fizetése sem éri el a 450 ezer forintot bruttóban.