Ma is Magyarország függetlensége a legfontosabb; 1956-ban ezt harccal akarták kivívni, ma a béke mindenáron történő megőrzésével kell" - fogalmazott a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.
Móczár Gábor aláhúzta: egy önálló lélekkel, kultúrával, múlttal bíró nép szabadsága talán a legnagyobb dolog a világon, amiért bármit hajlandó megtenni; ha kell, fegyvert fog, és ha kell, a békéért áll ki a legnagyobb eltökéltséggel. A szabadság a kulcsszava az október 23-i ünnepnek.
Úgy fogalmazott, mi, magyarok több mint ezeregyszáz éve úgy éljük életünket a Kárpát-medencében, hogy létünk alapvetése: nem engedjük, hogy mások döntsenek helyettünk. “Nem mondhatják meg, mikor énekelhetjük nemzeti himnuszunkat, mikor lengethetünk nemzeti zászlót, kivel működhetünk együtt, milyen elvek alapján szervezzük meg társadalmunkat, hogyan biztosítsuk nemzetünk továbbélését, nem mondhatják meg, milyen országban akarjunk élni” – szögezte le.
Ma, amikor azt tapasztaljuk, hogy nemzetközi erőterek munkálkodnak saját érdekeik érvényesítéséért, egy stratégiai célnak kell vezetni a döntéseinket: mindenáron meg kell őrizni függetlenségünket és szabadságunkat – mondta Móczár Gábor. Hozzátette: ma, amikor a Nyugat felvilágosultnak mondott erői meg akarják mondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt, vagy milyen az ideális családmodell, nekünk magyaroknak hallgatnunk kell elődeinkre, és ismét meg kell mutatnunk, csakis mi döntjük el, milyen alapokra építjük életünket.
Ma, amikor minden eszközzel háborúba akarnak sodorni minket, meg kell mutatnunk, hogy mi magyarok képesek vagyunk eldönteni, mikor és miért kell fegyvert fognunk, és mikor szolgálja jobban a béke a jólétünket és a biztonságunkat – mondta a főigazgató. “Mi magyarok békés országot szeretnénk, mindig is békében akartunk élni; ma a békéhez sokkal több bátorság kell, mint a harchoz” – jelentette ki.
Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének elnökségi tagja az 1956-os események résztvevőjeként korabeli dokumentumrészletekkel elevenítette fel a forradalom kitörése előtti egy hetet. Felidézte, hogy az október 16-án Szegeden megtartott egyetemi gyűlésen – amelynek levezető elnöke volt -, megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, és követeléseket fogalmaztak meg “az orosz nyelv fakultatív oktatásától az orosz csapatok kivonásáig”.
Az október 20-ára összehívott nagygyűlésen elfogadták a programot, amelynek követelései között szerepelt a szabad, demokratikus választások megtartása, valamint a nemzeti jelképek és ünnepek visszaállítása is. A Szabad Európa Rádió úgy kommentálta az eseményeket: “vihar van Szegeden, az ifjú lelkek lázadásának vihara” – emlékezett Kiss Tamás.
Elmondása szerint október 21-én küldötteket indítottak a nagyobb egyetemi városokba, hogy csatlakozásra szólítsák fel a hallgatókat. A Műszaki Egyetemen október 22-én tartott diákgyűlésen ismertette a Szegeden történteket. Éjjel döntöttek a csatlakozásról, a politikai követeléseket sokszorosították, és másnap elkezdték terjeszteni; 23-án tüntetésre indultak az egyetemi hallgatók, és a késő délutáni órákban Debrecenben eldördült az első sortűz, majd Budapesten, a Magyar Rádiónál is a tömegbe lőttek, kitört a forradalom.