Március közepétől fél éven keresztül lakhatási támogatást igényelhetnek a munkába álló regisztrált álláskeresők egy újonnan indult program keretében. Áprilistól pedig Ifjúsági Garancia Plusz program indul a munkahelyet találó 30 év alatti fiataloknak. Az ingatlan.com friss elemzése pedig az új albérlet-támogatások apropóján megvizsgálta, hogy mennyiért bérelhetőek az egyszobás lakóingatlanok, valamint a legalább két szobával rendelkező lakások.
A március 18-tól igényelhető lakhatási támogatás összege a minimálbér 70 százaléka, azaz havonta 186 760 forint lehet és fél éves időszakra igényelhetik azok a regisztrált álláskeresők, akiknek az új munkahelye a lakhelyüktől legalább 60 kilométerre található.
“A Lakhatási Támogatás 2024. program nagy előnye, hogy a pénzt két részletben kapják meg az igénylők, így a támogatás egy része már előleg formájában is rendelkezésre áll. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a támogatás csak 2024 végéig igényelhető” – mondta Balogh László gazdasági szakértő. A szakember hozzátette, hogy a programok az albérletpiac tisztulásához is hozzájárulhatnak, mert a bérbeadóknak adószámmal kell rendelkezniük, a bérleti díjról pedig névre szóló számlát kell kiállítaniuk.
A 15-29 éves fiatalok számára elérhető Ifjúsági Garancia Plusz program áprilisban indul, aminek keretében az albérlet-támogatás összege 180 ezer forint lehet. A szakértő szerint ezért az összegért viszonylag széles kínálatból válogathatnak azok, akik új munkát találtak, de viszonylag távol laknak onnan. A fiatalokat célzó program részletei ugyan még nem ismertek, de az állami albérlet-támogatások hivatalos szabályairól a munka.hu weboldalon lehet tájékozódni.
A munkáltatók ingyenes lakhatást is adhatnak adómentesen
Balogh László kiemelte, hogy a munkavállalókat célzó állami albérlet-támogatásokon kívül a munkáltatók adómentesen is biztosíthatják a dolgozóik lakhatását. “Ehhez az is elegendő, hogy a munkaadó olyan legalább kétszobás lakást béreljen, ahova egyszerre több munkavállaló költözik be. Nekik így nem kell fizetni a lakhatásukért, ami a tapasztalatok alapján rendkívül vonzóvá teszi azokat a munkahelyeket, akik így segítik a dolgozóikat. Arra viszont figyelni kell, hogy a munkavállaló az adott településen található lakásban ne rendelkezzen 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel vagy haszonélvezeti joggal” – fogalmazott a szakértő.
Széles kínálat az egyszobás albérletek piacán
Márciusban az egyszobás kiadó lakások a fővárosban átlagos lakbére pontosan 180 ezer forint volt az adatok alapján. Tizenöt kerületben pedig ennél olcsóbban is lehet egyszobás kiadó lakást bérelni. “Ezek között olyan népszerű kerületeket is találunk, mint a XIV., a III. vagy a IX. kerület” – tette hozzá Balogh László.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a kínálják a legmagasabb áron az egyszobás lakásokat, ahol az átlagos lakbér 180 ezer forintot tett ki. Utána Győr és Székesfehérvár következik 180 ezer és 177 ezer forintos összeggel. A többi vármegyeszékhely albérletpiacán 75 ezertől 160 ezer forint között alakulnak az árak, előbbi Békéscsabára, utóbbi Tatabányára jellemző.
Egyszobás kiadó lakásokból Debrecen mellett Szegeden és Miskolcon a legnagyobb a kínálat, ahol 110 ezer és 95 ezer forintos havi díjért lehet azokat kibérelni.
Ennyibe kerülnek a nagyobbak
A több ember számára megoldást jelentő legalább két szobával rendelkező lakások átlagos lakbére a budapesti piacon 268 ezer forint. Az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forint a lakbér, a legolcsóbb pedig 177 ezer forintjával a XXI. kerület. A legnagyobb kínálatot a II., a XI. és a XIII. kerület tudja felmutatni ebben a szegmensben, az átlagos bérleti díj – sorrendben – 350 ezer, 250 és 270 ezer forint.
Ahogy az egyszobás kiadó lakások, úgy a legalább kétszobások is Győrben, Debrecenben és Székesfehérváron a legdrágábbak a vármegyeszékhelyek piacán, 180-230 ezer forint az átlagdíj. A legszélesebb választékot Miskolc és Szeged nyújtja, ahol 107 ezer, illetve 154 ezer forintos összeggel számolhatnak a lakásbérlést tervezők vagy a munkavállalóikról gondoskodó vállalkozások.