Országos szinten először mutatja be a KSH most kiadott kísérleti statisztikája - települési és a budapesti kerületi részletességű adatok segítségével - a helyi iparűzésiadó (HIPA)-bevételek területi és ágazati eloszlását hazánkban. Ami kitűnik az összevetésből: Győr városa a győri járásra vonatkozó számadatokat erősen felhúzza. Budapest és a megyei jogú városok összevetésében településünk ugyanis a negyedik helyen szerepel.
Országos szinten először mutatja be a KSH most kiadott kísérleti statisztikája – települési és a budapesti kerületi részletességű adatok segítségével – a helyi iparűzésiadó (HIPA)-bevételek területi és ágazati eloszlását hazánkban. A 2023-ra vonatkozó kimutatás betekintést enged az önkormányzatok bevételeibe, a vállalkozások aktivitásának területi különbségeibe, érdekes összehasonlításokra és összevetésekre ad lehetőséget a ráérős böngészőnek.
A helyi iparűzésiadó-bevétel 2014-től 2019-ig fokozatosan nőtt, majd 2020-ban, a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági nehézségek következtében visszaesett. A 2023-as, jelentősebb emelkedés az iparűzésiadó-maximum ismételten 2%-ban történő megállapítása és a magas infláció mellett annak is volt köszönhető, hogy több településen, ahol korábban nem volt, bevezették ezt az adónemet is.
A HIPA a települések helyi közösségének támogatása érdekében használható fel, így az egy lakosra jutó HIPA-bevétel alapján lehetőség nyílik az egyes települések összehasonlítására. Hazánkban egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ez azonban jelentős területi különbségeket takar: a fővárosban 297 ezer forint volt. A megyei jogú városok – közöttük Győr – átlaga is meghaladta az országos átlagot a rájuk kalkulált 146 ezer forintos összeggel, míg a többi város és község átlagértéke jóval alatta maradt annak. A községek esetében a legkevesebb ez a bevételi átlag, 49 ezer forint, ennél valamint több, 108 ezer forint a városok esetében.
Budapest a teljes országos HIPA-bevétel 40 százalékát adja, ami 2023-ban 498 milliárd forintot tett ki. Kiemelkedő a belvárosi V. kerület szerepe, ahonnan 275 milliárd forint folyt be – ez az országos HIPA-bevétel 22 százalékát jelentette.
A HIPA nominális összege általánosságban a nagyobb területű, nagyobb lakosságszámú, több vállalkozást tömörítő települések esetében magasabb. Ebből a szempontból Budapest 2023-as HIPA-bevétele (498 milliárd forint) jelentős, csaknem 17-szerese volt a második helyen álló Székesfehérvárénak, és mintegy 1250-szerese az egy településre jutó HIPA-bevétel országos átlagának. Budapestnek viszont az ebből támogatandó lakosságszáma is kiemelkedő, így a települések egy lakosra jutó HIPA-bevétele reálisabb alapot biztosít az összehasonlításra.
Győr az egy lakosra jutó HIPA-bevételek összehasonlításában 2023-ban a negyedik helyen végzett (229 ezer forint), Székesfehérvár, Budapest és Veszprém lett a három dobogós e tekintetben.
Érdekes, hogy a városok között Százhalombatta az egy lakosra jutó 752 ezer forintos összeggel toronymagasan veri Székesfehérvárt is. Mondjuk Százhalombattán a lakosságszám nem éri el a 18 ezret, míg Székesfehérváron ez a szám 96 ezer körül mozog. Jászfényszaru nevét talán sokan nem is hallották még, pedig egy lakosra 697 ezer forint iparűzésiadó-bevétel jut. A mindössze 5800 lelket számláló, jászberényi járáshoz tartozó városban 2017-ben kezdett gyárat építeni a német Thyssenkrupp, ez azért némi magyarázat a meglepő adatokra.
További csemege összehasonlítás témakörben: Győr a 229 ezer forintos egy főre jutó iparűzésiadó-bevételével bőven a legerősebb húsz „egyszerű” város mögött kullog, ugyanis a listán huszadik Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Nyírbátor egy főre jutó bevétele is 259 ezer forint.
Járási összevetésben ugyanez az adat Győrre kedvező: a statisztika egyértelműen megmutatja, hogy a járásra kiszámolt 35 millió 177 ezer forintos átlagot Győr húzza fel.
A mostani kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a HIPA-bevétel túlnyomó többsége néhány nemzetgazdasági ágban koncentrálódott: a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar együttesen a teljes HIPA-bevétel közel 50 százalékát adta. A becslés szerint a feldolgozóiparon belül a járműgyártásnak és az élelmiszeripar vállalkozásainak köszönhető a feldolgozóiparon belül a HIPA-bevételek 30%-a.
A kísérleti statisztika hasznos lehet többek között a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításához, valamint a befektetők, a vállalkozók és a gazdasági elemzők, kutatók számára a területi gazdasági aktivitás intenzitásának és koncentrációjának megismeréséhez.
A kísérleti statisztikákra jellemző módon a KSH a jövőben vizsgálja az elemzés kibővítésének, új adatforrások és egyedi adatok felhasználásának, illetve módszertani fejlesztéseknek a lehetőségeit.
Az iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás kapcsán nemrég Orbán Viktor miniszterelnököt kérdeztük, hiszen aktív téma a győri közéletben annak mértéke és felhasználása. Mint a miniszterelnök elmondta: el kell fogadni, hogy nem csak Győrből áll az ország, vannak rosszabb állapotban lévő városok is. „Nem hagyhatunk senkit az út szélén, törődni kell másokkal is.”