A Dohányzásmentes Világnapot május 31-én tartjuk. Ilyenkor még nagyobb figyelem irányul a dohányzás káros hatásaira, bízva abban, hogy egyre többen hallják meg, s teszik le a cigit. Bár a dohányzás leggyakrabban a tüdő és a szív megbetegedésével hozható összefüggésbe, nem lehet amellett sem elmenni, hogy a szájüregre, a fogakra és az egész szájhigiéniára is rendkívül káros hatással van. Függetlenül attól, hogy hagyományos cigarettáról, hevítőrudakról vagy épp elektromos cigarettáról van szó.
Azért, hogy a legpontosabb képet kapjuk a dohányzás szájüregre és fogakra gyakorolt negatív hatásáról, dr. Takács Dávid fogszakorvos és Létai Mariann dentálhigiénikus szakember segítségét kértük, akik munkájukból adódóan nap mint nap találkoznak a dohánytermékek által okozott helyzetekkel.
„Számos tanulmány igazolta már, hogy a dohányfüst több mint 7000 különféle vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül több rákkeltő. Ezek az anyagok közvetlenül érintkeznek a szájüreggel, fogakkal, nyelvvel, ínnyel. Már néhány év dohányzás is elegendő ahhoz, hogy a fogak elszíneződjenek, a lehelet kellemetlenné váljon, és megkezdődjön az íny visszahúzódása. A nikotin érszűkítő hatása rontja a szövetek vérellátását, így az íny kevésbé ellenálló a baktériumokkal szemben, lassabban gyógyul, könnyebben begyullad. Ez pedig egyenes út lehet a fogágybetegséghez, amely a fogak elvesztéséhez is vezethet.” – kezdte dr. Takács Dávid fogszakorvos, aki arról is beszélt, hogy a dohánytermékek piacán is folytonos változás uralkodik, így a „klasszikus” cigaretta mellett már jó ideje megjelentek a dohánypárát előidéző elektromos cigaretták, illetve az égést mellőző hevítőrudak is.
„Az tény, hogy ezek az eszközök kevesebb füsttel és kátránnyal járnak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy ártalmatlanok és következmények nélkül szívhatjuk őket. A hevítéssel keletkező aeroszol – amit sokan tévesen „gőznek” hívnak – szintén tartalmaz toxikus anyagokat. Ezek pedig irritálhatják a szájnyálkahártyát, és hosszú távon elősegíthetik a gyulladásos folyamatok kialakulását.”
Létai Mariann dentálhigiénikus arról is beszélt, hogy ezek a modern, trendi és a fiatalok körében is nagyon közkedvelt eszközök gyakran kiszárítják a szájüreget, ami csökkenti a nyáltermelést. Sokan míg nem szokták meg az újfajta dohányterméket, torokkaparásra is panaszkodnak.
„A nyál nagyon fontos védelmi vonal: nemcsak mechanikusan tisztít, de antimikrobiális hatása is van. A nyál ugyanis enzimeket, fehérjéket és immunglobulinokat tartalmaz, amelyek segítenek megelőzni a fertőzéseket, gyulladásokat, szájüregi betegségeket. Ha csökken a nyáltermelés, kevesebb a jótékony ellenállás is: a kevesebb nyál nem képes megfelelő mértékben tisztán és egészségesen tartani a szájüreget. Szájszárazság esetén nő a fogszuvasodás esélye, ahogy az afták, a kellemetlen lehelet és a gombás fertőzések kockázata is.”
„A dohányzás a szájüregi daganatok egyik fő rizikófaktora, ebbe pedig még mindig nagyon kevesen gondolnak bele!” – hangsúlyozta dr. Takács Dávid, majd így folytatta: „A szájüregi daganatok gyakran észrevétlenül, panaszmentesen indulnak, ugyanakkor roppant agresszívek lehetnek. Nem ritka, hogy a rendszeresen dohányzó páciensek esetében gyanús elváltozásokat találunk: például fehéres vagy vöröses foltokat a nyelven, az ínyen, a szájpadláson. Ezek időben felismerve még kezelhetők, ám minél később derülnek ki, annál súlyosabb helyzettel kell szembenézni. Ezért nem marketingszöveg, hogy a dohányosok még csak véletlenül se hanyagolják el a rendszeres fogászati szűrővizsgálatokat!”
„A dohányzás esztétikai következményeit sem érdemes alábecsülni!” – tette hozzá Mariann, aki dentálhigiénikusként sok kérést kap arra vonatkozóan, hogy a nikontintól megsárgult fogakat varázsolja ismét fehérré. Csakhogy a szakemberek sem csodatévők…
„A nikotin és a füst lerakódik a fogfelszíneken, ezzel sárgásbarna elszíneződést okozva. A rendszeres fogkő-eltávolítás és fogfehérítés csak ideig-óráig tud segíteni. Ezért az okot kell megszüntetni, nem csak a következményt kezelni, szóval mindenképp a legjobb – és a legolcsóbb is – ha letesszük a cigarettát. Ráadásul a dohányzás rontja a fogpótlások, implantátumok sikerességét is, mivel ezek a beavatkozások fokozott szöveti regenerációt és gyógyulást igényelnek, maximális szájhigiénia betartásával.”
„Tudjuk, hogy a dohányzásról való leszokás nem könnyű, de minden egyes füstmentes nap számít!” – hangsúlyozta Takács doktor, s egy felettébb motiváló hírrel is szolgált ahhoz, hogy könnyebb legyen meghozni a leszokás döntését:
„A szájüregi szövetek meglepően gyorsan reagálnak a változásra: az íny regenerálódhat, a kellemetlen tünetek – például a szájszárazság, a rossz lehelet – csökkenhetnek, a szájüregi daganatok kockázata pedig napról napra alacsonyabb lesz. S mikor máskor vágjon bele egy cigis leszokásba, ha nem a dohányzásmentes világnapon?! Legyen május 31. az első lépés a füstmentes, egészségesebb mosoly felé! – zárták a szakemberek, azt is hozzátéve még: akár dohányzunk, akár nem, nagyon fontos a rendszeres fogászati szűrővizsgálat, ne hanyagoljuk el a rendelő-látogatásokat!