„Tudomásul kell venni, hogy a mindenkori magyar kormánynak a következő években, évtizedekben is az a feladata, akkor jár el helyesen, ha azt próbálja egy konfliktushelyzetben meghatározni, hogy mi a magyar nemzeti érdek „ - mondta Gulyás Gergely az MCC győri képzési központjának felújítása kapcsán rendezett ünnepségen.

Ünnepélyes keretek között adták át a megújult Mathias Corvinus Collegium (MCC) győri képzési központját hétfőn a történelmi Káptalandombon. Az intézmény felújítása nemcsak oktatási beruházás, hanem értékmentő városfejlesztési lépés is – hangsúlyozták a megnyitón felszólaló vezetők.

Az átadót a Mohács – Világok Harca című történelmi dokumentumfilm vetítése és szakmai kerekasztal-beszélgetés követte.

A város szellemi találkozóhelye született újjá

Köszöntő beszédében Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója kiemelte: az intézmény országosan már több mint harminc helyszínen működik, Győrben pedig közel négyszáz fiatal vesz részt a képzésekben az általános iskolától az egyetemi tanulmányok végéig.

Mint fogalmazott, az MCC célja nem csupán az oktatás, hanem közösségépítés is. Bodor Ádám gondolatát idézve arról beszélt, hogy minden városnak létezik egy „metafizikai középpontja”, amely identitást ad a közösségnek. Véleménye szerint Győrben ilyen hellyé válhat a megújult MCC-központ.

Az egykori Hotel Konferencia – közismert nevén a „Kis Hilton” – épülete a hetvenes–nyolcvanas évek örökségét őrzi, ugyanakkor a felújításnak köszönhetően XXI. századi oktatási térként született újjá.

Értékmentés a belváros szívében

Az ünnepségen beszédet mondott dr. Fekete Dávid miniszteri biztos, a Széchenyi István Egyetem docense is, aki felidézte: 2020-ban született meg a döntés arról, hogy Győrben is létrejön az MCC képzési központja.

Elmondta, az épület története szorosan kapcsolódik a város ipari múltjához és a Rába fejlődéséhez, hiszen eredetileg üzleti és nemzetközi tárgyalások helyszínéül épült.

A felújítás jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: az épület a megvásárláskor műszakilag kritikus állapotban volt, a korszerűsítés valójában értékmentő beruházásként valósult meg és a projekt a középkori belváros egyik fontos építészeti elemét mentette meg.

„Ha már itt áll ez az épület a történelmi városmagban, kötelességünk volt megőrizni és új funkcióval megtölteni” – fogalmazott.

Több lehetőség a tehetséges fiataloknak

Dr. Fekete Dávid hangsúlyozta, hogy a győri oktatási intézmények – általános és középiskolák, valamint az egyetem – kezdettől partnerként támogatták az MCC indulását. Az elmúlt években már több száz fiatal kapcsolódott be a tehetséggondozó programokba, amelyek új fejlődési lehetőségeket nyitottak meg a térség diákjai előtt.

Az MCC olyan pluszképzéseket kínál, amelyek a hagyományos oktatást kiegészítve segítik a diákokat képességeik kibontakoztatásában, miközben közösségi élményt és értékalapú szemléletet is adnak.

Nyitott intézmény a győriek számára

A felszólalók hangsúlyozták: az MCC nem zárt oktatási térként működik. A központ rendszeresen szervez előadásokat, vitákat, kulturális eseményeket és közéleti beszélgetéseket, amelyekre minden győri érdeklődőt várnak.

A cél egy olyan szellemi találkozóhely kialakítása, ahol a tanulás, a közösségépítés és a párbeszéd egyszerre van jelen.

Mohács 500 – történelmi tanulságok a jelen számára

Az átadó ünnepséget a Mohács – Világok Harca című dokumentumfilm vetítése követte, amely a mohácsi csata 500. évfordulójára készült. A film a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének emlékezetét és mai értelmezését vizsgálja.

A vetítést követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői a történelmi tapasztalatok jelenkori tanulságairól, valamint a nemzeti identitás és történelmi emlékezet kérdéseiről osztották meg gondolataikat.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Koltay Gábor filmrendező és Fodor Pál történész voltak.

Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet: az összefogás erejével a történelemnek nem szükséges megismételnie önmagát.

„Európában annak a veszélyét látom, hogy egy összeurópai döntéshez való igazodás hiánya, olyan kritikákat szül, ami belpolitikailag már kezelhető problémát jelent. Szerintem ez nem helyes” – fogalmazott Gulyás Gergely

A beszélgetés egyik központi gondolata szerint Mohács nem csupán vereség, hanem történelmi döntéshelyzet is volt. A korszak elitje vállalta a küzdelmet, és bár a csata elveszett, a későbbi visszafoglaló háborúk és a magyar államiság fennmaradása azt mutatja, hogy a történelmi folyamat nem zárult le 1526-ban.

„Tudomásul kell venni, hogy a mindenkori magyar kormánynak a következő években, évtizedekben is az a feladata, akkor jár el helyesen, ha azt próbálja egy konfliktushelyzetben meghatározni, hogy mi a magyar nemzeti érdek „– hangsúlyozta Gulyás Gergely

Ugyanakkor elhangzott: Mohács emlékezete a magyar történelem hosszú korszakát is meghatározza, hiszen a következő évszázadok gyakran külső hatalmi szorításban teltek, ami szintén része a nemzeti történelmi tapasztalatnak.

„Én nem vagyok politikus, én filmkészítő vagyok és Magyarország sorsáért aggódó ember vagyok, akit a közéleti kérdések is érintenek. Ez a film kiválóan ábrázolta, hogy hogyan maradtunk egyedül, a mohácsi csatában. Megmutatja, hogy Európa vezető nagyhatalmai hogyan civódtak egymással hogyan ígérgettek, hogyan zsaroltak és hogyan bújtak ki minden alól. És mi ott maradtunk egyedül” – fejtette ki gondolatait Koltay Gábor filmrendező.

Az est üzenete az volt, hogy a történelem során a magyarokat többször egyedül hagyták, mégis képesek voltak túlélni, felülkerekedni a nehézségeken, és nem elveszíteni hitüket és hazaszeretetüket.