Tüsszögés, viszkető szemek, orrfolyás vagy állandó orrdugulás – sokan minden tavasszal ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek. De vajon tényleg allergia áll a háttérben?

Szerencsére ma már több megbízható módszer is létezik az allergia azonosítására. Mutatjuk a három legfontosabbat, és azt is, mik a legfontosabb teendők, ha allergiára gyanakszol.

Az allergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer egy teljesen ártalmatlan anyagot (például pollent, port vagy bizonyos ételeket) veszélyesnek érzékel.

Ilyenkor a szervezet túlzott reakcióval válaszol, ami olyan tüneteket okozhat, mint a tüsszögés, az orrfolyás, a szemviszketés vagy a bőrkiütések. Jelenleg a leggyakoribb szezonális probléma a Allergiás rhinitis, amelyet elsősorban a most nyíló növényzet pollene vált ki.

Ha gyakran tapasztalsz ilyen tüneteket, érdemes utánajárni a kiváltó oknak.

Ehhez több módszer is rendelkezésre áll.

Az egyik leggyakoribb vizsgálat a bőrteszt, más néven prick teszt. Ennek során az orvos különböző allergének kivonatát cseppenti a bőrre, általában az alkarra, majd egy apró szúrással a bőr felszínébe juttatja azokat. Ha a szervezet érzékeny az adott anyagra, 15–20 percen belül egy viszkető, piros duzzanat jelenik meg. A vizsgálat gyors, viszonylag egyszerű, és egyszerre sok allergént is lehet vele tesztelni, például polleneket, poratkát vagy állatszőrt.

A másik megbízható módszer a vérvizsgálat. Ilyenkor a laborban a vérben található úgynevezett specifikus IgE ellenanyagok szintjét mérik. Ezek az immunrendszer allergiás reakciók során termelt ellenanyagai. A vizsgálat előnye, hogy akkor is elvégezhető, ha a bőrteszt valamilyen okból nem javasolt, például bizonyos gyógyszerek szedése esetén. Egyetlen vérmintából több allergénre is lehet vizsgálatot végezni.

Léteznek otthoni lehetőségek is, amelyek segíthetnek az első lépésekben

Ilyen például az allergianapló vezetése. Ha rendszeresen feljegyzed, mikor jelentkeznek a tünetek, mit ettél aznap, vagy mennyi időt töltöttél a szabadban, könnyebben kirajzolódhat egy minta. Sokszor már ez is segít rájönni, hogy például pollen, állatszőr vagy egy adott étel állhat a háttérben. Ez az információ az orvos számára is nagyon hasznos lehet a kivizsgálás során.