A mézeskalács már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt ajándéktárgy volt, a széles választéknak köszönhetően mindenki találhatott alkalomhoz illőt az év bármely szakában. A vésett formákba nyomkodva mintázott mézeskalácsok között már a 17. században megjelentek a szív alakba komponált szerelmespárok, majd egyéb, a romantikus érzelmeket kifejező szimbólumok is.

A 19. század elején divatozott például a lángoló szív közepébe vésett „Ʒ” jel. A gyakran galambok által közrevett, vagy lakattal ábrázolt motívum jelentése a német drei (három) és treu (hű) szavak kiejtésbeli hasonlóságából eredően: hűséges szív.

A lakat a törhetetlen kötődés, a galamb a gyengéd érzelmek, a kutya pedig a házastársi hűség jelképe volt. A közös pólyában ábrázolt emberpár, köztük virágtővel vagy szívvel, a kibontakozó szerelem szimbóluma, míg a szívben az összekulcsolódó vagy egymás felé nyújtott kezek a kézfogóra, azaz az eljegyzésre utalhattak.

A mézeskalács készítésének technikája sokat változott az utóbbi 150 évben, de még a 20. század második felében is gyakran találkozhattak a vásárlók ezekkel a szimbólumokkal – igaz, többnyire már csak a szívre ragasztott papírképecskék formájában. Hogy az üzenet biztosan célba érjen, olykor szöveget is elhelyeztek a mézeskalácson.

A faragott formák felirataiból megtudhatjuk, hogyan igyekeztek megfogalmazni érzéseiket az egykori udvarlók. Egy 19. századi formán például gót betűs írás hirdeti: Más vagyok, mint e mostani világ, Önt szeretem s nem vagyonát.

A 20. századi papírképek feliratai, mint például a „szív adja szívnek szívesen, fogadja szíved kedvesen” már magára az ajándékozásra is utal, az „e kis emlékkel megleplek, mivel lángolón szeretlek”, vagy a „fogadd hűn e csekélységet, mint szívből eredt emléket” pedig arra, hogy a mézeskalácsszíveket, amiket ezekkel a képecskékkel (biletek) díszítettek, nem fogyasztották el, hanem eltették emlékbe. Az ajándékozás barátságok megerősítését is szolgálhatta, amint azt az „e kis ajándékot úgy adom át, őrizd meg szívünk barátságát” szöveg is tanúsítja.

Még több érdekességet tudhatnak meg a mézeskalácsformákról és a bábsütő mesterség múltjáról, ha megtekintik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum „Mézes élet – fűszerezve. Morzsák a mézeskalács történetéből” című kiállítását, melynek részleteiért IDE és IDE KATTINTSANAK!