A közgyűlés pénteken tárgyalja az úgynevezett Idősbarát koncepciót, amely a győri szépkorúak életminőségének javításáról szól. A cél az, hogy Győrben az idősebbek is megbecsültnek, társadalmilag is fontosnak érezhessék magukat.

„Az idősbarát koncepció egy stratégiai dokumentum, 2007-ben készült el az első ilyen anyag, amely általában egy ötéves ciklust ölel fel. Egyúttal egy szakmai programról is beszélünk, amely aztán alapot, keretet ad a város idősügyi döntéseihez, intézkedéseihez” – mondta el dr. Laczkovits-Takács Tímea önkormányzati képviselő, a Humánszolgáltatási Bizottság elnöke.

A koncepciónak – amely konkrét célokat és feladatokat fogalmaz meg az önkormányzat számára az elkövetkezendő ötéves időszakra – része egy helyzetértékelés is. Több területet is vizsgáltak, így például a lakásügy, az idősek társadalmi részvétele, a kommunikáció és információ átadásának formái, a közlekedés, a külső terek is górcső alá kerültek.

Kiemelt cél például azoknak az időseknek a megszólítása, akik nem tagjai semmilyen nyugdíjas klubnak, szervezetnek. Dr. Laczkovits-Takács Tímea szerint az ő bevonásuk a városi rendezvényekbe, eseményekbe fontos feladat. Igényként felmerült, hogy az intézmények, különféle szolgáltatók készítsenek olyan tájékoztatókat az idősebb városlakók számára, amelyek segítik az eligazodásukat a rendszerekben. Nagy hangsúlyt kell fektetni az offline típusú tájékoztatókra, hiszen az idősek nehezebben igazodnak el a digitalizált, online világ útvesztőiben. 

„Fontos, hogy továbbra is szoros együttműködés legyen a nyugdíjas szervezetekkel. Illetve lényeges, hogy egészségügyi, szociális területen segítsük az idősek eligazodását” – fogalmazott az önkormányzati képviselő. Az idősügyi koncepcióval kapcsolatban kritikaként merült fel, hogy olyan témákat is beemeltek az anyagba – mint például az egészségügyi várólisták vagy a kórházi időpontkérés -, amelyek nem tartoznak önkormányzati hatáskörbe. Ezek a jelenlévő problémák a dokumentum helyzetértékelésében szerepelnek, ezek rögzítése a bizottsági elnök szerint akkor is fontos, ha egyik sem tartozik önkormányzati hatáskörbe, így a város tevőlegesen nem tud beavatkozni ezekbe a folyamatokba.

A koncepcióban leszögezik: egyre több az idős, a 80 éves kort is meghaladó győri. Sajnos egyre több idős ember él ráadásul egyedül, a háztartások esetében az anyagi helyzet szubjektív megítélése szintén romlott az utóbbi időben. A nyugdíjasok mintegy harmada továbbra is dolgozik.

Folyamatosan növekszik a várólista a házi segítségnyújtás és a szociális otthonban történő ellátás területén is. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) folyamatosan igyekszik reagálni a különféle, megnövekvő igényekre. Nagy szükség van azonban az egyházi, civil, magán szolgáltatók által nyújtott ellátásokra is ezen a területen.

A közutak, terek állapotával általában elégedetlenségüket fogalmazzák meg az idősek, több és jobb állapotú közterületi mosdóra lenne szerintük például szükség. De az épületek, közintézmények, közösségi gócpontok akadálymentesítése is nagy mértékben fejlesztésre szorul. Ami viszont szomorú: a megkérdezett idősek úgy érzik, nincsenek eléggé megbecsülve társadalmunkban. A 65 év felettiek közül sokan kitettek az elmagányosodás veszélyének. A zárt kertekben élő idősek a közlekedési nehézségek miatt is kirekesztődnek, elszigetelődnek. Mindezekre figyelemmel igyekeznek a koncepció készítői olyan javaslatokat tenni, amelyek aztán a gyakorlatba, a hétköznapokba is átültethetők.