Győri hölgyet ábrázol a világ második legdrágább festménye, melyet nemrég 78 milliárd forintnak megfelelő 236,4 millió dollárért licitáltak el.

Gustav Klimt festményén a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. alapítójának lánya, Léderer Erzsébet látható. A világ legdrágábban eladott festménye Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása, amelyet 2017-ben egy New York-i aukción 450,3 millió (vagy ahogy egyes források említik, 450,5) dollárért vásároltak meg.

Hirtelen a helyi közvélemény fókuszába került a győri szeszgyárat alapító, később a város és a térség iparához a vagongyár tulajdonosaként is kapcsolódó Léderer Ágoston és családja. Korábban dr. Kloss Andor, a Kisalföld volt főszerkesztője, majd Winkler Gábor építész írt a família és a kor legjelentősebb festőinek közeli barátságáról. A szeszgyár történetét könyvbe foglaló Honvári János professzor emeritus már korábban tudományos igénnyel dolgozta fel a Léderer család jelentőségét Győr iparában, s említést tett a művészet iránti szeretetükről, a festőkkel tartott kapcsolatukról.

Biczó Zalánnak, a Széchenyi István Egyetem jogi kara könyvtárosának a legutóbbi, 24. Könyvszalonra adta ki a Szülőföldünk Honismereti Alapítvány az Egon Schiele Győrben című könyvét, mely Lédererék és az osztrák festő barátságáról, s ennek eseményeként Schiele győri látogatásáról szól. Az akkor fiatal osztrák művész – akinek talán legismertebb képe A halál és a lány –, a bécsi modernizmus egyik legjelentősebb képviselője számára Klimt vonatkozási pontot jelentett. A Léderer család mindkettőjükkel támogató barátságot ápolt. Biczó könyvéből kiderül, hogy Schielét 1912-ben Győrbe hívta a gyáros. Őt Klimt ajánlotta a család figyelmébe. Schiele vonattal érkezett Győrbe, és a Royal Meixner Szálló húszas számú szobájában lakott. Innen járt naponta a gyárvárosi Léderer-villába tanítani a családtagokat.

Győrben készült leghíresebb festménye az akkori „kecske-hidat” ábrázolja, sajátos nézőpontból. Ez a kép jelenleg New Yorkban található, egy magángyűjteményben, tudjuk meg Biczó írásából. Röviddel e könyv megjelenése után, tavaly robbant a bomba: 78 milliárd forintnak megfelelő dollárért licit útján elkelt Klimt egyik késői portréja, mely egy hölgyet ábrázol. A hölgy pedig nem más, mint Léderer Ágoston lánya, Erzsébet. Szeréna, Ágoston felesége vagyonokat fizetett azért, hogy bécsi otthonának szalonját Klimt festményei és rajzai díszítsék – írja a pár hete megjelent munkájában Csendes Tünde győri helytörténész, angol-történelem tanár: A művészet iránti lelkesedése odáig terjedt, hogy Klimt egyik legprovokatívabb és legismertebb műve, a 24 méter hosszú Beethoven-fríz – legalább átmenetileg – Léderer Szeréna szalonjában talált otthonra. Ez a gesztus tökéletesen illusztrálja, milyen mértékben vált a család a bécsi modernizmus egyik legfontosabb mecénásává. És ennek a szoros személyes és művészeti kapcsolatnak lett később a gyümölcse az a portré, amely ma minden idők második legdrágább aukcionált festményeként szerepel, és amelynek modellje a győri nagyiparos lánya volt.

Egon Schiele

Az elsősorban bizarr figuráiról ismert képzőművész első kedvenc témája a vonat volt. Az állomásfőnök fiaként a vasútállomás feletti lakásban lakott a család. Tizenhat évesen kezdett el tanulni a Bécsi Képzőművészeti Akadémián. A konzervatív oktatás miatt három év múlva elhagyta az intézményt, és megalapította a Neukunstgruppe művészcsoportot. Bécsben ismerkedett meg példaképével, Gustav Klimttel. Huszonnyolc éves korában spanyolnáthában hunyt el. Sok groteszk aktkép maradt utána, művészetét sokan undorítónak, mások nyíltnak, őszintének és meghökkentően bátornak tartják. Méltó helyét az utókor már kijelölte a képzőművészet történetében.

Gustav Klimt

Ikonikus festménye A csók. Az alkotó 1862-ben egy Bécs környéki faluban született. Első jelentős művészeti kezdeményezése az épületek díszítésére szakosodott Művészkompánia csoport létrehozása volt. A bécsi egyetem freskósorozattal bízta meg. Elkészült vázlatait azonban visszautasították, s a kifizetett előleget is visszafizettették vele. Ezután eltávolodott a Secession mozgalomtól és Berlinbe ment, ahol elnyerte a Villa Romana díjat. Képeiért hatalmas összegekkel versengenek a múzeumok és a gazdag gyűjtők világszerte. Spanyolnáthában és tüdőgyulladásban hunyt el. Festményei közül sok befejezetlen maradt.