A legtöbb embert, ha feledékenységével szembesül, nemritkán kellemetlenül érinti a tény. A jó memória általában elismertségnek örvend, és a kiváló emlékezőtehetségű személyekre akár csodálattal is lehet tekinteni.

Ennélfogva a feledékenységgel szembesülni mindenképpen – többé vagy kevésbé – azt jelenti, hogy szellemi teljesítőképességünk romlott, vagy legalábbis nem tökéletes. Ugyanakkor a különböző életkorokban egészen más a jelentősége annak, ha pillanatnyilag nem jut eszünkbe valami.

Időhiány és stressz

Az életkor előrehaladtával – akár már a negyvenes évek táján – nem kevesek panaszkodnak egyre gyakrabban előforduló memóriaproblémákra. Az egyik legfontosabb háttértényező, a stressz a mai rohanó élettempóval, az állandó időhiánnyal, a fokozott teljesítményelvárásokkal függ össze. A mindennapok elvárásai – akár a környezet, például a munkahely részéről, akár belső indíttatásból fakadóan – könnyen oda vezetnek, hogy kevés idő jut egy adott dologban, munkában elmélyedni, és a sietség ugyancsak egyfajta figyelemzavaron keresztül nem teszi lehetővé az információk megfelelő rögzülését, majd pedig előhívását.

A kipihentség hiánya

Nem kedvez a jó memóriafunkcióknak az aránytalanul sok munka és a kevés pihenés, ami sajnos manapság meglehetősen általános. Megfelelő regenerálódás – például megfelelő napi alvásidő – nélkül a szellemi teljesítőképesség nem lehet a maximumon, a kipihentség hiánya automatikusan maga után vonja a rosszabb memóriafunkciókat, lassabb reakcióidőt, a koncentráció nehezítettségét, a több hiba vétését vagy kisebb-nagyobb balesetek elszenvedését.

„Míg a régi emlékekkel nincs gond, addig a friss, új információk berögzülése és felidézése már határozottan nehézkesebb lehet.”

A feledékenység 65 éves kor felett figyelmet érdemel

Ugyanakkor némiképp más a jelentősége az életkor előrehaladtával jelentkező – és általában egyre szaporodó – memóriabeli hiányosságoknak. Míg a fiatalabb életkorokra az jellemző, hogy ha valakinek nem is jut eszébe azonnal valami, később mégis „beugrik” a megfelelő ismeret, addig az idősebbeknél ez már nem feltétlenül van így. Míg a régi emlékekkel nincs gond, addig a friss, új információk berögzülése és felidézése már határozottan nehézkesebb lehet, romlik a rövidtávú memória.

Erre mindenképpen oda kell figyelni, hiszen még ekkor sem késő elkezdeni tréningezni agyunkat: az olvasás, a rejtvényfejtés hasznos lehet, de még hasznosabb, ha társaságba, baráti körbe járnak az idősebbek, együtt kártyáznak, közös programjuk, szórakozásuk van, és minél több időt töltenek szabad levegőn, lehetőség szerint valamilyen intenzívebb mozgásformát (például gyors gyaloglás, kerékpározás) folytatva.

Különösen fontos a testi egészségre odafigyelni, a meglévő betegségeket pedig egyensúlyban tartani, betartani a pontos terápiás utasításokat, rendszeres kontrollvizsgálatokat.

JÓ TUDNI
Az időskorban megjelenő hangulatzavar szellemi hanyatlás tüneteit utánozhatja. Szakember és speciális vizsgálatok tudják eldönteni, vajon melyikről van szó. A megfelelő terápia nyomán a hangulatzavar megszüntethető, ezzel párhuzamosan a szellemi teljesítmény is helyreáll. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a hangulatzavar idősebb korban a mentális hanyatlás előszeleként jelentkezik, így fontos a tünetek követése.