Egyre gyakrabban merül fel kérdésként a hatóságok felé a kutyaürülék DNS-alapú vizsgálatának megállapítása, ami a végterméket össze nem szedők szankcionálását, beazonosítását tenné lehetővé.
A DNS (dezoxiribonukleinsav) vizsgálat mai orvostechnikai lehetőség szerint gyakori, rutin feladatok közé tartozik, ami gyorsan, könnyen beazonosíthatóvá tesz embereket, állatokat.
Célja az egyed beazonosítása a nukleotid szekvencia alapján (nincs két egyforma). Humán vonatkozásban sok tudományág használja. Ilyen az orvostudomány, kriminalisztika, (betegségek megállapítása, genetika, származás, vírus kutatás, elkövető……stb).
A kutyák esetében is használható a felsoroltak esetében. Általában azonban fajta meghatározásra, betegségekre való hajlamra vonatkozóan kérik ennek megtételét tenyésztők és tartók. Az elismert 360 fajtából az ősökre visszavezethetőleg is kaphatunk választ, ezzel a vizsgálattal. A DNS-ben lévő nukleotidok sorrendjének beazonosítását szekvenálásnak nevezik. A felmerült ötletben az ürülék DNS vizsgálatakor információnk csak erről lesz. Ahhoz, hogy beazonosítsuk az elkövető gazdát, úgy kell az állatát is mintázni, az ürülékből megkapott kettős spirál összehasonlításának céljából.
A DNS mintavétel egyéb iránt egyszerű, mindenki által kivitelezhető. A minta általában a szájüreg nyálkahártyáról, vagy nyálból, esetleg más testnedvből (vér) történik. Természetesen a küldésére szolgáló eszközt figyelmesen kell kezelni. Eredmények gyűjtésére, elemzésére, esetleges későbbi egyeztetés céljából való felhasználásra hozták létre a DNS-adatbázist.

Az eljárás sikerességével kapcsolatban merültek fel kérdések, amelyek a fontosabb szempontokat vizsgálják. Ki gyűjti össze az ürüléket, ha a gazdi nem törődik a helyzettel? Valaki önmaga nekiáll, és elviszi, megvizsgálja, hogy a tettesre fény derüljön? Szánna erre valaki időt és energiát? A másik fontos tényező a költségek. Egyszeri vizsgálati eredmény ára 40-60 ezer forint, ami miatt nem biztos, hogy ki akarja deríteni az illető a tettesek személyét. Fontos kérdés, hogy hogyan jutunk el a kutyushoz, és a mintát mi módon szerezhetjük meg? Ezeknek a kérdéseknek a megjelenése a mai tudomány fejlettségénél fogva természetesek és szükségesek.
A felelős állattartásnak alapja, hogy a közterületeken az ürülék összegyűjtését a gazdáknak meg kell tenni kutyájuk után. Nemcsak a környezetünket tartjuk tisztán, hanem megakadályozzuk a kutyák közötti betegségek terjedését, valamint napi szinten tájékozottak lehetünk kedvencünk egészségügyi állapotáról. Ami igencsak fontos, hogy kialakítsuk a békés együttélést a kutyatartók és az ellenzőik között.
A cikk készítője Királyfi Péter, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának ellenőrzési referense.