„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg”
Romance/ Székely fonó címmel szombattól látható a Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház első közös, egész estés koprodukciója. A társulatok a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán életműve előtt tisztelegnek, két különböző, mégis egymást erősítő alkotással.
A Romance című a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a legfőbb emberi érzésekről, a szerelemről, míg a második felvonásban látható Székely fonó című daljáték a hagyományos népi életből, a mindenki által jól ismert dalok feldolgozásaiból merítve mesél a régmúltról és kulturális örökségünkről.
A szombati bemutató első részében a Győri Balett nagy sikerű Romance című előadását láthatja a nagyérdemű a nagyszínházban. Velekei László igazgató, Harangozó-, Seregi-díjas táncművész és koreográfus új perspektívából közelített Kodály életművéhez, a világhírű zenetudós, néprajzkutató és pedagógus örökségét a kortárs tánc formanyelvén keltette életre. A 2012-ben bemutatott Romance azóta a világot bejárta, nyáron Japánban és Dél-Koreában is ünnepelte a közönség, mindenkit elbűvölt a Kodály Zoltán zenéjére komponált szerelmi történet, a Győri Balett érzelmekkel telített előadása.
„A mai hangos és zajos, nagyon fémes világban vannak olyan örök értékek, melyek mellett ki kell, hogy álljunk. Kodály Zoltán életműve, muzikalitása és eszmeisége átjárja művészetünket, részesévé válunk, és az sem véletlen, hogy ez az egyik legsikeresebb darabunk a 2012-es bemutatása óta. Ezzel a koreográfiával nemrég tértünk haza Japánból, Dél-Koreából, ahol állva ünnepelte a nemzetközi közönség, és nagyon hálás vagyok Bakos-Kiss Gábor igazgatónak, hogy itthon is bemutathatjuk újra Romance című előadásunkat” – fogalmazott a szombati bemutató előtt Velekei László, a Győri Balett vezetője.
A szimfonikus balett zenei szövete összetett, melynek talán legérzékenyebb része az Esti dal acapella megszólaltatása. Miklósa Erika, Pál Eszter után most Hagen Orsolya, a Győri Nemzeti Színház magánénekese adja elő, akit majd a folytatásban a győri ősbemutató egyik szólistájaként is láthatunk. A Székely fonó című egyfelvonásos daljátékot most először mutatják be Győrött, ezúttal a sepsiszentgyörgyi Keresztes Attila rendezésében. A zenés darab különlegessége, hogy nem egyetlen történetet mesél el, hanem az ismert népdalfeldolgozásokon keresztül merít a székelyek mindennapi életéből, szokásaiból, hagyományaiból. „Ez mindenképpen nagy kihívás a rendezőnek, mert nincs konkrét története. Dalciklusból, székely népdalokból áll össze, valamiféle szüzsét felajánl Kodály, de azt is hátrahagyta, hogy ezt teljesen szabadon kell kezelni” – fogalmazott a színpadra állítás nehézségeiről az erdélyi rendező. A látványos, sok szereplős előadásban közreműködik a színház zenekara, énekkara, tánckara, valamint a Kisalföld Táncegyüttes és a Pápai Református Gimnázium tánckara.
A daljátékban a mindennapok keverednek a tragikus régmúlt eseményeivel. Az első világháború végén, 1918. december 1-én állt össze a Székely Hadosztály, hogy az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezést segítse. Erdélyi fronton ez volt az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, amely harcolt a román elnyomók ellen. Az előadás a történelmi visszatekintés mellett, a székely ember saját identitását, hétköznapi életének apró örömeit is felmutatja. „Székely ember vagyok, otthonos ez a közeg számomra, ebbe ágyazódik be a Babba Mária-kultusz, népviseletünk, a táncunk, ezt mind-mind felmutatja a győri ősbemutató” – magyarázta a rendező.
Keresztes Attila szerint színészi részről nagyon könnyű ehhez a zenei anyaghoz kapcsolódni, mert Kodály népdalfeldolgozásai a közös magyar kulturális hangzás részei, ha álmunkból felébresztenek bennünket, akkor is tudjuk ezeket énekelni. Ugyanakkor az előadásban dupla tempóban és játékosan hangzanak el, nagyon igényes és összetett kortárs zenei kísérettel Silló István karmester értő vezényletével. „Olyan zenei szőnyeg van alattunk, ami hatással van az énekesekre, ennyit még nem sírtam előadásban, mint itt!” – árulta el az előadás főszereplője, Lázin Beatrix magánénekes, akit az elmúlt évadokban Mozart, Erkel Ferenc és Donizetti műveiben láthattunk. „Kodály minden emberi érzelmet megírt, amit nekem közvetíteni kell, és remélem, hogy ezt majd a közönség is érzékeli. A háziasszony szerepét kifejezetten mély hangfekvésre, altra írta, de ezt a szerepet már ifjúkoromban énekeltem, mindig ott volt a szívemben. Kell hozzá az operaénekesi tudás, hogy az erőteljes zenekari és kórushangzás mellett, át tudjam adni, és kellő érzelmi töltettel legyen megfűszerezve.”
Szombaton tehát újabb bemutatóra készül a Győri Nemzeti Színház. Ezúttal első alkalommal, a Győri Balettel közös estjükön, Kodály Zoltán életműve előtt tisztelegnek a társulatok, előadásaikban a magyar zene és lelki identitás mélyebb rétegeit tárják fel, melyben a zeneszerző örök érvényű művei képezik a hidat múltunk és jelenünk, hagyományaink és a modernkori megújulás közt.
Galéria: Ács Tamás