Az Audi-szerződésről, a beígért uszodáról és idősotthonról, és a Tisza Pártról is kérdeztük Győr polgármesterét, aki nagyinterjút adott a Győr+ Médiának.
Gyakran úgy tűnik, hogy hiányzik önből a kompromisszumkészség, és még mindig ellenzéki újságíróként viselkedik, nem polgármesterként. Próbál ezen változtatni?
Azt gondolom, hogy ez nem igaz. Sok javaslat megy át kompromisszummal a győri közgyűlésen. Jellemzően azok, amelyekről van előzetes kommunikáció a többségi, Fidesz-frakcióval. Ilyen volt legutóbb az Otthon startos napirendi pont, amelyet dr. Fekete Dávid miniszteri biztos úrral elkezdtünk időben átbeszélni. Mindenki elmondta a saját álláspontját, és át is ment a javaslat. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy gyakran egy kérdésnek csak a közgyűlésen kezdődik el az érdemi tárgyalása, és nem hetekkel korábban. Azt kell mondanom sajnos, ez általában nem rajtunk áll, mi általában nyíltan, előre elmondjuk, milyen témákat hozunk a közgyűlés elé. A Rába ETO Sportegyesület ügyének is most egy közgyűlés alatti tárgyaláson kellett megoldódnia, annak ellenére, hogy alpolgármester úrral április óta mondtuk, hogy nem lesz jó, jogilag sincs rendben a fideszes előterjesztés. De az előzetes tárgyalások elmaradásának legékesebb példája a 2025-ös költségvetés elfogadása volt, amit szintén a közgyűlés közben, a Bisinger-teremben kellett letárgyalnunk. A többségi frakció ugyanis nem volt hajlandó róla érdemben egyeztetni előtte. Ott szembesültek vele, hogy muszáj lesz egyeztetni, különben nem lesz költségvetése a városnak.
Pedig korábbi munkahelye, az ugytudjuk.hu is azt írta nemrég: lehet, hogy lejjebb kellene ereszteni a puskacsöveket, és harc helyett több munkára volna szükség.
Nem tudom ezek mivel kapcsolatban hangzottak el, jó mondatok. Ugyanazt tudom elmondani, mint az előbb. Vannak témák, amelyben el kell mondanunk az álláspontunkat, bármennyire is fáj ez, mondjuk az előző városvezetésnek. A konfliktusokat fel kell vállalni, még akkor is, ha a közgyűlési többséget adó pártnak, a Fidesznek ez furcsa. Az elmúlt húsz évben nem volt érdemi vita, ehhez szokott hozzá mindenki. Mi viszont arra kaptunk felhatalmazást, hogy képviseljünk bizonyos ügyeket és nézőpontokat, ezek alapvetése az átláthatóság és a felelős gazdálkodás: és ahogy ígértük, átláthatóbbá is tettük a győri közpénzek elköltését. Eddig a polgármesteri hivatalnak csak az 5 millió forint feletti szerződéseit kellett feltüntetni a lehető legkevesebb részlettel, a javaslatunkra módosított közgyűlési döntés miatt még az egymillió forint feletti szerződések adatai is mind felkerülnek a város honlapjára, a jogszabályok által megengedett legnagyobb részletességgel. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette miatt pedig feljelentést tettünk a Schäffer-ház ügyében: a romos ingatlant eladta az egyik fideszes városvezetés 200 millió forintért, majd három és félszer annyiért, 700 millió forintért még romosabb állapotban visszavásárolta a másik, miközben ekkor a vállalat értéke, ami az ingatlant tulajdonolja, legfeljebb 288 millió forint az akkori cégértékelés szerint. Ebből is látszik, hogy ha úgy látjuk, hogy az átláthatóság és a felelős gazdálkodás követelményei nem érvényesülnek, vállaljuk ezeket a vitapozíciókat; akkor is, ha ez adott esetben konfliktushoz vezet. (Szerk: a Schäffer-házról szóló részt a polgármester utólag írta bele az interjúba, így erre a helyszínen sajnos nem tudtunk reagálni. A megszólított másik fél álláspontja ebben az ügyben ide kattintva érhető el.)
Akkor nézzünk néhány konkrétumot! A választási kampányában közvetlen brüsszeli források megszerzését ígérte Győr számára. Hol tart ez a dolog?
Ezen dolgozunk.
Bővebben?
Ez egy hosszú folyamat, mivel ezzel nem foglalkozott a korábbi városvezetés, ennek a tudásháttere nincs meg a városházán. Ezzel a kérdéssel jellemzően az ellenzéki önkormányzatoknak van feladata, mint például Szombathely és Budapest, ahol nagyon szép eredményeket értek el. Ilyesfajta szaktudásra a győri városházán eddig nem volt szükség, de folyamatosan nézzük és vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak. Járjuk az országot, és keressük a jó gyakorlatokat, Szombathellyel fel is vettük a kapcsolatot.
Szombathely azért nagyon érdekes példa, mert egy ellenzéki vezetésű városban jelenleg is komoly útfelújítások zajlanak uniós pénzből…
Nem lenne szükség erre, ha a kormány megszerezne minden EU-s pénzt az ország számára. Dolgozunk abból, ami van: Győrben a TOP Plusz pályázat uniós pénzeiből újulnak majd meg utcák Révfaluban, Győrszentivánon és Szabadhegyen, vagy épül majd meg a körgeometriás csomópont a Kálvária utca és a Bakonyi út kereszteződésében. De dolgozunk azon is, hogy ezen felül közvetlen uniós forrásokat megtaláljunk és becsatornázzuk.
De Győrben ez miért nem működik?
Ezt a polgármesteri hivatalt az elmúlt öt év erősen megviselte, sok remek szakember távozott, de szerencsére sok maradt is. Sok olyan tudáskapacitás azonban nincs meg, amelyre szükségünk lenne. Ezeket fel kell építeni, és nehéz helyzetben vagyunk, mert ebben a költségvetési évben 15 emberrel kevesebb dolgozhat a városházán. Ezt a lehetőséget a többségi, Fidesz-frakció vette el tőlünk.
Akkor úgy kérdezem, hogy a személyes közbenjárásának köszönhetően eddig hány beruházás és mennyi pénz érkezett Győrbe?
Csapatmunka van. A legfrissebb sikerről a Versenyképes Járások Programmal kapcsolatban tudok beszámolni, ugye ez az a program, amelynek a keretei között a város tervezett iparűzési adótöbbletét, 2,4 milliárd forintot elvon Fekete Dávid minisztériuma, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Győrtől. Ebből egyelőre félmilliárd forint bekerült egy közös, járási kalapba, aminek az elosztásáról a járási települések polgármesterei dönthettek közösen. Németh Balázs agglomerációért felelős polgármesteri megbízottal és Szabó Andrea operatív irányításért felelős polgármesteri biztossal sikeres tárgyalásokat folytattunk a környező települések polgármestereivel, így a félmilliárdos kalapból 272 millió forintnyi projekt közvetlenül érinti Győr városát: a város saját költségvetéséből már megkezdett kamerarendszer-fejlesztésre további forrást, 132 millió forintot szereztünk vissza, csak ebből 30 új helyszínen összesen 154 közbiztonsági kamerát telepítünk; de jut pénz a biológiai szúnyoggyérítésre és az ehhez szükséges térinformatikai fejlesztésre is, 140 millió forint.
Egyébként ilyen jellegű kérdésekkel fogunk továbbmenni? Mert mehetünk ilyen jellegű kérdésekkel is…
Miért, milyen jellegű ez a kérdés? Csak azt kérjük számon, amit megígért.
Van például egy 400 hektáros ipari parkunk, amelyet hosszú távon meg kellene tölteni különféle beruházókkal: cégekkel, gyárakkal, logisztikai központokkal. Jól hangzik, nagy feladat, és el is tudnánk rajta kezdeni dolgozni, hogyha az előző városvezetés elvégezte volna az ezzel kapcsolatos munkát. Az előző városvezetés annyit tett, hogy eladott egy darab földterületet, ahol jelen pillanatban több tízmilliárd forintba kerülne az infrastruktúra kiépítése, hogy a területen valaha el tudjon kezdődni a termelés. Az ehhez szükséges pénz a győri költségvetésben nincs meg, az előző városvezetés pedig ennek a központi támogatásáról egyáltalán nem egyeztetett. Jelen pillanatban van tehát egy ipari területünk, amelyet nem tudunk elkezdeni fejleszteni. Hiába hoznánk ide beruházókat – és ilyen tárgyalások mind mi, mind a GYTP Kft. folytatott az elmúlt évben – az első kérdés mindig az, hogy mikor lesz kiépítve az infrastruktúra. Erre a válasz az, hogy amikor majd lesz rá pénzünk. Ha a város kasszájából nem menne ki 15 milliárd forint, már tegnap elkezdtük volna a fejlesztést.
Azért vannak itt másfajta olvasatok is. Ezek szerint Győrnek kellene végre letennie egy, az infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tervet. Fekete Dávid azt nyilatkozta, hogy kimondottan előremutató beszélgetések voltak a kormánnyal, viszont az önkormányzat van késlekedésben, mert ezek a tervek nincsenek meg.
Ez nem így van. Nem tudom, hogy ezt mondta-e miniszteri biztos úr, hiszen ő is tisztában van a tényekkel. A tervek készen állnak, a kormányhivatal útmutatása szerint ezek 100 hektárra szólnak, az ütemezésük is megvan, csak a forrás hiányzik. A valóság az, hogy az eredeti tervek szerint ide egy akkumulátorgyár érkezett volna, ám ez meghiúsult. 2022 végétől, 2023 elejétől azonban semmilyen elképzelése nem volt sem a városnak, sem az államnak, hogy mi épüljön ide. Most ott tartunk, hogy az állam azt mondta: köszönjük, mi ebből kiszállunk, számoljunk el egymással, és térjünk rá majd vissza jövő év elején; lehet tehát ebben még pozitív fordulat. Arról valóban vita van, hogy a kormányhivatal szerint csak 100 hektárra kell elkészítenünk az infrastruktúrát, a minisztérium szerint viszont négyszázra.
Beszéljünk most egy másik nagy port kavart ügyről, ez pedig az Audi-szerződés egyoldalú nyilvánosságra hozatala. Erről még Borkai Zsolt is azt mondta – aki ugyebár nem a Fidesz-frakció tagja –, hogy nagy hiba volt. Nem tart attól, hogy valóban súlyos hibát követett el?
Nem. Egyébként a ciklus kezdeti közgyűléseinek egyikén maga Borkai Zsolt szólított fel arra, hogy hozzam nyilvánosságra a szerződést, tartsam be az ígéretem. Ígéretet tettünk ugyanis a választási kampányban arra, hogy ezt a szerződést nyilvánosságra hozzuk. Erről a tárgyalásokat elkezdtük az Audival, az Audi ebben teljes mértékben támogató volt. Az egyeztetések a magyar kormány miatt akadtak el, ezután vizsgáltuk meg, hogy mi az, ami a szerződésből nyilvánosságra hozható. Ugye korábban Dézsi Csaba András, aki azt mondta, hogy ez egy „hátrányos szerződés”, azt is mondta, hogy ez egy titkos szerződés, és nem lehet nyilvánosságra hozni. Ehhez képest a vizsgálat során kiderült, hogy vannak benne olyan közérdekű adatok, amelyeket az ország Alaptörvénye és a magyar törvények alapján kötelező a nyilvánosság elé tárni. Az üzleti titoknak minősülő részeket természetesen kitakartuk. A kormányhivatal is megállapította, hogy nem követtünk el semmilyen jogsértést.
Többször kerestük az Audit ebben az ügyben, de egyszer sem kaptunk arról megerősítést, hogy hozzájárultak volna a szerződés nyilvánosságra hozatalához…
És arról kaptak megerősítést, hogy problémájuk van azzal, hogy ez nyilvánosságra került?
Nem kaptunk, ám ez nem jelenti azt, hogy nincs…
Oké, csak kérdezem, mert akkor mire alapozzuk azt, hogy van. Arra, hogy a Mandiner megírta, ne alapozzuk.
Arra alapozzuk, hogy megállapodás volt róla, hogy a szerződés csak mindkét fél hozzájárulásával hozható nyilvánosságra…
Az Audi nevében nyilván nem fogok beszélni erről a kérdésről, de amikor elkezdtünk erről tavaly októberben tárgyalni, akkor nem volt vita közöttünk abban, hogy a szerződés nyilvánosságra hozható. Tizenöt év távlatából nincs benne olyan elem, ami a titkolózást igényelné. Ennek a szerződésnek elsősorban Dézsi Csaba András miatt rossz sajtója volt. Tehát szerintem az Audinak is az az érdeke – bár a nevükben nem nyilatkozhatok – hogy ez a kérdés pozitívan oldódjon meg. Ennek a történetnek az a legfontosabb része, hogy nem lehet titokban egy olyan dokumentum, ami alapvetően befolyásolja a győri adópolitikát. Ez egy olyan dokumentum, ami alapvetően befolyásolja a győri adópolitikát. Ha a győriek azt nem ismerhetik meg, hogy a város költségvetését mi alakítja, akkor óriási gondban vagyunk. Szerintem a győrieknek joguk van tudni, hogy mi alakítja a város költségvetését. A szerződés nyilvánosságra hozásából semmilyen kára nem származott a városnak és az Audinak. A városnak és az Audinak abból származik kára, hogy a magyar kormány az amerikai vámpolitikára semmiféle hatással nem tudott lenni az állítólagos jó kapcsolat ellenére, zéró sikert tudnak felmutatni ez ügyben, ez sodorhatja veszélybe Győr gazdaságát. Eközben azt az amerikai elnököt, Donald Trumpot, aki ezt a veszélyt létrehozza a vámjaival, a győri Fidesz-frakció nagy mellénnyel támogatja.
Még akkor is, ha ez bizalomvesztéshez vezet egy olyan vállalat esetében, amely többek között a város sportjának, kultúrájának kiemelt mecénása?
Miért? Hallott bármit arról, hogy az Audi felmondta volna a szerződést? Ismétlem, az Audival nagyon pozitív tárgyalásokat folytattunk, és amikor kiderült az, hogy a magyar kormány ennek kerékkötője szeretne lenni, akkor úgy döntöttünk, hogy nyilvánosságra hozzuk azokat a dokumentumokat, amelyek a magyar törvények szerint közadatok.
Térjünk rá egy másik fontos témára, a parkolásra. Ön a választási kampányában a parkolási zónák felülvizsgálatát és átalakítását ígérte a győrieknek. Ebben az ügyben mikorra várható eredmény?
A választási kampányban azt ígértük, hogy a sárga zóna bővítését fogjuk felülvizsgálni. Az ügyben tartott lakossági fórumon az derült ki, hogy ahol a zónásítás megtörtént, ott alapvetően működik ez a dolog, inkább a zónahatárokon alakulnak ki problémák. A lakossági visszajelzések szerint apróbb gondokról van szó, például hogy mi legyen azokkal, akik albérlőként nem tudnak bejelentkezni a bérelt lakásukba. Vannak részletek a rendszerben, amit valóban ki kell még kalapálni. Ezeken közösen dolgozik a Győr-Szol Zrt. és a polgármesteri kabinet. A sárga zóna felülvizsgálata tehát kvázi megtörtént, és a lakosság visszajelzései alapján nagy változtatásokra nem feltétlenül van szükség. A következőkben megnézzük a belvárosi parkolást is, és tavaszra módosulhat a jelenlegi szabályozás, ami egyébként egy nagyon összetett, szakmai kérdés, de szerencsére nagyon jó az együttműködés a Győr-Szol vonatkozó üzletága és a polgármesteri kabinet között.
A belvárosban továbbra is sok az üresen álló, kiadásra váró üzlethelyiség. A boltosok a kevés vásárlóra panaszkodnak. Mit tett, hogy változzon ez a helyzet?
Erről beszéltem az imént, hogy a belváros kérdése egy komplex kérdés, amit helyből keresztülvágott annak idején az Árkád ideköltözése. Ebből a helyzetből már alapból nehéz felállni. Különböző tulajdoni hátterű üzlethelyiségek vannak, nekünk elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlőknek kiadott üzlethelyiségekkel van dolgunk. Köztük olyan üres üzletekkel, amelyek határozatlan idejű szerződéssel vannak a bérlőknél. Ez azért egy kemény dió, ezeket a szerződéseket nem nagyon lehet felmondani. Ennek az ügynek nekifutott az elődöm is, és nem találta meg rá a jó megoldást. Dolgozunk azon, hogy megtaláljuk, mit lehet ezzel tenni. Nagyon szerencsétlen helyzet ez. Vannak még egyébként olyan önkormányzati tulajdonban álló üres üzlethelyiségek, amelyeket a Győr-Szol Zrt. kezel. Ezekből van a legkevesebb, pár hónappal ezelőtt végig is jártam a Baross útiakat a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetőjével. Átfogó terv szükséges a helyzet megoldásához, ki kell alakítani azokat a sarokpontokat, amelyek alapján elkezdődhet a belváros revitalizációja, mert még mindig a lefelé menő ágban vagyunk. Az biztos, hogy fontos lenne rendezni a határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező üres üzlethelyiségek kérdését, mert nagyon szép, jó elhelyezkedésű ingatlanok vannak parlagon. A szerződések főként 1992-ben köttettek a rendszerváltás vadkapitalista érájában, nagyon nehéz is hozzájuk nyúlni, de nem lehetetlen, azt gondolom.
Zöldebb Győrt is ígért a választóknak, ehhez képest az elmúlt egy évben nem ültettek el több fát, nem alakítottak ki vagy újítottak meg több parkot, mint korábban…
Fát ültetni sosem rossz, a kérdés, hogy mit kezdünk utána velük. A két legfontosabb folyamat, ami elindult, egy rendes győri fakataszter létrehozása, a másik pedig az utógondozás kérdése. Előbbinél a cél az, hogy ezt a tudásanyagot egyetlen tudásbázisba fésüljük össze. Utóbbi esetében pedig vizsgáljuk az öntözés kérdését, talajszenzorok használatával mérhetnénk, hogy a fáknak mikor van szükségük vízre. Ezzel nemcsak a növényzetnek tennénk jót, de vizet is takaríthatnánk meg. A jövő évi költségvetésben dedikált összeget szeretnék elkülöníteni faültetésre, százmilliós összegben, és fokozatosan szeretnénk zöldíteni, többek között a belvárost is. Az elmúlt évben a zöld ügyek terén Dr. Balog-Farkas Renáta szentiváni képviselő, környezetvédelmi tanácsnok, a Tiszta Szívvel a Városért frakciójának tagja is szép eredményeket ért el, elindult például a városban a talajvíz-monitoring kútrendszer kiépítése, mellyel az önkormányzat jogszabályi kötelezettségét is teljesíti egyben.
De ezzel Ön elégedett személyesen, ahova egy év alatt a zöld ügyek terén jutottak?
Azt gondolom, hogy az alapokat letettük a működéshez. És nagyon jó úton haladunk afelé, hogy egy kifejezetten erős dolgot hozzunk létre, például a marcalvárosi Kiserdő területének rendezése már idén augusztusban elkezdődött, és haladunk az úton, hogy ott egy nagyon szép városi parkot alakítsunk ki a ciklus végére. Az említetteken felül elkezdtünk még mediterrán növényfajtákat is tesztelni a közterületeinken, reagálnunk kell a klímaváltozás okozta környezeti adottságokra.
Ha már Marcalváros: a kiserdő helyett másik helyszínen ígért uszodát és idősotthont a győrieknek. Ezzel mi a helyzet?
Az uszodának vannak alternatív helyszínei, például az Apor- és a Krúdy-iskola közötti nagy terület vagy akár a cirkusztér, de ezeken felül is van Marcalvárosban számos, erre alkalmas önkormányzati telek. A kérdés az, hogy van-e forrás uszodaépítésre? Nyilván, ha nem kerülne ki idén minden győri zsebéből 96 ezer forint a szolidaritási adó miatt, nem növekedett volna csak a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal a kormányzati elvonás egésze, akkor azért alaposabban lehetne gondolkodni ezen a projekten is. Egy uszodánál fenntartási költségek is felmerülnek, amikkel abban a bizonytalan helyzetben, amibe a kormány a magyar önkormányzatokat hozta, nehéz tervezni: a tavalyi év végén például a derült égből bevezették a már említett, szintén több milliárdos elvonást jelentő járási adót. A választási programunkban ezzel nyilván nem számoltunk, hiszen nem is számolhattunk. Az idősotthon kérdése szerintem még fontosabb: az elsőszámú dolga az önkormányzatnak, hogy saját maga lépjen be ebbe a kérdésbe. A legnagyobb igény nyugdíjasgarzonok kialakítására van, az idei évben – miután az elődöm 2022-es döntése alapján három éven át állt a bérlakások felújítása a városban – újraindítottuk az önkormányzati lakásfelújításokat, 10 felújított nyugdíjasgarzont már át is adtunk. Győrben az Illyés Gyula vagy az Eszperantó utcában, és Győrszentivánon a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ mellett egyébként lenne helyszín arra, hogy több ilyen garzont építsünk. A városnak van egy lakáskasszája, ahova a bérleti díjak befolynak, ebből 2017 környékén az EYOF kapcsán kikerült több mint félmilliárd forint, ezt az összeget vissza kell pótolnunk, amiből aztán el lehetne kezdeni a nyugdíjasgarzonok építését. Piaci szereplő belépésének sem leszünk akadálya, ha a közgyűlés erről meg tud állapodni.
A kampányban azt is ígérte, hogy a győri emberek érdekeit fogja képviselni. Hajtó Péter beállt a győri kiskertek ügye mögé, ami 8000 embert érint. Az önkormányzat ezt miért nem tette meg?
Nem kell mindent teljesen elhinni, amit Hajtó Péter képviselő úr mond ebben a ügyben, akit egyébként tisztelek, és nagyon sok dologban pozitív észrevételei vannak. Ebben a kérdésben viszont tartok tőle, hogy felelőtlenül kommunikált. A győri zártkertek ügye egy országos lakhatási válság kivetülése. Sárás volt korábban hasonló helyzetben, ahol minden közművet meg kell építeni, miután belterület lett. Folynak a munkák, létrehoztunk egy zártkerti munkacsoportot, Farkas József pedig polgármesteri megbízottként dolgozik az ügyön, de nagyon eltérő tulajdonságú területekről van szó. Nem sok olyan zártkerti terület van, amelyet belterületté lehetne nyilvánítani, utcáról utcára kell felmérni, mik a konkrét lehetőségek, és a döntésbe be kell vonni a lakóközösségeket is. Csatorna, víz, villany: ne felejtsük el, ennek komoly költségei lesznek, amit nemcsak az önkormányzat, hanem részben a lakók állnak majd. A decemberi közgyűlésen mindenképpen lesz szó a témáról, és még a határidő lejárta előtt letesszük a saját javaslatunkat, a jogszabályi kereteket betartva.
A sportra rátérve: miért kellett különbséget tenni a Győri Audi ETO KC és Rába ETO SE támogatása között? Mindkét klubban értékes munka zajlik.
Nagyon egyszerű a kérdés. Szembe lett állítva a két téma bizonyos szempontból, mert a közgyűlés szponzorációs szerződést szeretett volna kötni a Rába ETO SE-vel. Ilyen szponzorációs szerződést hasonló értékben az Audi ETO kézilabdacsapatával kötött a város. Az Audi ETO KC-t azért nem kell bemutatnunk; ha a hétszeres BL-győztes, Európa-szerte ismert győri női kézilabdacsapat odarakja valahova a Győr-logót, annak vitán felül áll a szponzorációs értéke. A Rába ETO SE-nél ez nincs így, ráadásul egy éve még a honlapjuk sem frissült.
Attól, hogy nem frissült a honlapjuk, még folyhat ott értékes munka, többek között több száz fiatal utánpótlás-nevelése…
Ez elképzelhető, de hogy szponzorációs értéke ilyen szempontból a Rába ETO SE-nek nincs, főleg nem ugyanannyi, mint amennyi a női kézilabda-csapatnak, az teljesen egyértelmű. Tavasz óta mondjuk a tisztelt többségi frakciónak, hogy ha szeretnének támogatást adni a Rába ETO SE-nek, semmi probléma, adjunk nekik támogatást, de ne a szponzorációs keretből, mert az hűtlen kezelés lenne. Nem tudják ugyanis teljesíteni a szerződéses feltételeket. Ezért azt javasoltuk, hogy adjunk nekik támogatást más formában, ezt a közgyűlés végül jóváhagyta, és azóta ez az ügy hipersebességgel halad, hiszen a probléma megszűnt.
Úgy tudjuk, hogy a kabinetfőnöke, dr. Tóth Péter és az alpolgármestere, Kósa Roland is belépett egy Tisza Szigetbe. Utóbbinak ráadásul országos politikai ambíciói is vannak a hírek szerint. Nem fél attól, hogy szétesik a csapata?
Nem. Magánemberként mindenki azt csinál, amit szeretne. A Tiszta Szívvel a Városért Egyesület egy lokálpatrióta egyesület, országos politikával nem foglalkozik. Ha valaki mégis szeretne országos politikával foglalkozni, akkor azt nyilván megteheti. Én egyébként úgy tudom, hogy igen: a Tisza Szigeteknél többen is mozognak a polgármesteri kabinet környékéről. Ez szívük joga. Örülök, hogy Győrben is felpezsdült a politikai vitakultúra és többféle vélemény is megjelenik. A csapatomban remek emberek vannak, akik nagyon jól dolgoztak az elmúlt egy évben. Ha közülük bárki az országos politika vonalába kerülne, akár a Tisza frontján, akár más fronton, akkor a győriek jól járnának ezzel.
Ön elfogadná a Tisza támogatását? Hiszen az önt korábban támogató óbaloldali pártok gyakorlatilag eltűntek.
2029-ről beszélünk? Mert az még nagyon messze van. Addig még el fog telni négy év, és addig nagyon sok minden történhet ebben az országban. Úgyhogy térjünk erre majd vissza 2029-ben.
Azért is kérdezem ezt, mert a Válasz Online-nak adott interjújában azt mondta, hogy az ön szavazótábora fog jövőre a Tiszára szavazni.
Van az országban egy erős és egyértelműen látszódó vélemény arról, hogy változtatni kell. Ugyanez volt Győrben tavaly. A szavazótáborok itt összeérnek, és egyébként azt gondolom, hogy nemcsak az én szavazótáborom, hanem Borkai Zsolt szavazótábora is a változás mellett fog szavazni a következő évben. Ezek a kérdéskörök tehát összeadódnak.
Személyesen egyetért az egykulcsos szja eltörlésével és a többgyermekes édesanyák adómentességével?
Én az egykulcsos szja eltörléséről komoly javaslatot én sehol nem olvastam, és nem is láttam. Létezik ilyen? Ha jól tudom, egy vélemény volt erről az Indexen a bíróság megállapítása szerint, és én ez alapján nagyon nehezen tudok nyilatkozni, mert ez nem egy tény. Nem gondolom, hogy Győr polgármestereként arról kellene véleményt alkotnom, amit más esetleg kitalált, ahogy arról sem alkotok véleményt, hogy a Föld lapos-e, annak ellenére, hogy ezt is sok helyen lehet olvasni, mint véleményt. Ez ugyanaz a szint. Volt viszont húsz kormányzati, országos adóemelés 2022 óta, amelyek már megtörténtek, ezekről szívesen elmondom a véleményem: nem örülök nekik, és nem támogatom őket. A többgyermekes édesanyák adómentességét üdvözlöm, de ennek kapcsán azt is gondolom, hogy azon intézkedések sorába illeszkedik, amelyek eddig sem oldották meg azt a válsághelyzetet, hogy fogy a magyar. Ahhoz első sorban egy szabad, élhető országra van szükség.