A történelmi viharok következtében a reformátusok 1784-ben építhettek templomot a jelenlegi újvárosi telkükön, de mivel ennek se tornya nem volt, és nem is a főutcára nyílt, ezért elhatározták, újat építenek.
Körülnéztek az akkori Magyarországon és egy erdélyi templom tetszett meg nekik. Így a Kossuth utcai, 119 éves templom a brassói református istenháza emlékét is őrzi, Csányi Károly ennek alapján tervezte meg a győri neogótikus épületet. Az eredetit egyébként Ceausescu az 1960-as években lebontatta.
A lelkésznő szerint nem az egyedisége, hanem az összhatása fogja meg a betérőt. A protestáns templomokat jellemző fehér, meszelt falak a neogótikus elemekkel egyfajta fenségességet árasztanak. Belső tere egységes hatású, óriási csarnokterét egyszerű motívumok díszítik. Hosszanti alaprajzát a nyolcszög hat oldalával záruló apszis zárja, a magasba nyúló karcsú saroktorony és a tetejét ékítő csillag messziről kitűnik. Az 1906-ban épült, közel hétszáz ülőhelyes templom a városban élő reformátusok központjává vált.
A nagytiszteletű asszony, Pálfi Zsuzsanna – vagy ahogy a legtöbben szólítják – „a Zsuzsa” agilis, derűs személyiség, aki hivatását Isten ajándékaként éli meg szülővárosában. Érettségi után elvégezte a református teológiát, majd a veszprémi egyetem angol szakát. Egy évig az oxfordi egyetemen is tanult. Harmincegyedik éve szolgál a városban lelkészként. Mellette a Pápai Egyházmegye espereshelyettese, valamint a Dunántúli Egyházkerület nőszövetségének elnökhelyettesi tisztségét is ellátja.
„Gyülekezetünk magja az idők során a város polgárosult lakosaiból állt össze. Győr kezdetektől olyan település volt, ahová mindig szívesen érkeztek az emberek, s aztán vagy megtelepedtek itt vagy továbbmentek. Régiesen szólva, amolyan „gyüttment” gyülekezet vagyunk jelenleg is.” – mondja mosolyogva.
Bár helyben született reformátust nem könnyű találni, ugyanakkor a máshonnan érkezők erősítik a honiakat. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokan jöttek Erdélyből, néhány éve pedig Kárpátaljáról a háború, illetve a keleti országrészből a jobb megélhetés miatt. Vagyis sokszínű, befogadó gyülekezet az újvárosi. Szám szerint ezerkétszázan tartoznak ide, s ezen kívül mintegy ötszáz gyermek hitoktatását is végzik. A fiatalokat nehezebb ugyan megszólítani, mégis minden korosztály képviselteti magát a gyülekezetben. Az egyetemisták összefogásához jó bázis a belvárosi lánykollégium. A kisgyermekes szülők örömmel fogadták a szomszédban az egyházközség fenntartásában üzemelő bölcsőde megnyitását, s ezáltal egyre többen fedezik fel a „mini istentiszteletet”.
„Havonta egyszer tartjuk rövid prédikációval és sok-sok zenével, miközben a kicsik kúsznak-másznak körülöttünk. A szülők nemcsak hitükben erősödhetnek, hanem találkozhatnak, beszélgethetnek egymással, hiszen minden alkalom szeretetvendégséggel záródik. Egyházunkban a hitoktatás csúcspontja a konfirmáció, a nagykorúsítás szertartása, melyre a hetedik-nyolcadik osztályosokat készítjük fel. Lelkes hitoktatóink a reformáció napjához kapcsolódva, illetve farsangkor, húsvétkor és advent kezdetén családi napokat szerveznek játékokkal, kürtős kalács sütéssel.
Konfirmált fiataljainkat az ifjúsági óra várja. A lelkes kis csapat hétről-hétre találkozik, a gyerekek megélhetik a közösséghez tartozás élményét. Olyan közeget próbálunk adni nekik, ahol jól érzik magukat, barátokra lelnek, biztonságban vannak és természetesen az Úristen igéivel is gazdagodnak. Bibliaóráinkon a hitüket megismerni, abban elmélyülni kívánók jönnek össze. Míg a presbitérium irányítja a gyülekezetet, a gazdasszonyi feladatokat a nőszövetség látja el. Ők különösen is összetartó társaság, figyelemmel kísérik közösségünk tagjait, imádkoznak egymásért és oroszlánrészt vállalnak abban, hogy minden szépen és méltó módon történjen.”