Vasárnap rendezik a jubileumi 40. Budapest Maratont, ahol a most 60. születésnapját ünneplő győri futólegenda, korábbi 7-szeres győztes, Földingné Nagy Judit is rajthoz áll, aki 95. alkalommal teljesíti ezzel a hivatalos maratoni távot.

A maratonfutás rendkívül népszerű tömegsporttá nőtte ki magát az utóbbi években. Egyre többen vállalkoznak rá, hogy teljesen amatőrként teljesítsék a 42.195 méteres távot. De repüljünk csak vissza az időben több mint 2500 évet. Az első „hivatalos” teljesítő ugyanis Pheidippidész görög katona volt, aki a görög-perzsa háborúk idején az athéni seregek sikerének és a perzsa hajóhadak támadásának hírével Marathónból Athénba futott, ami nagyjából 42 km volt. A fontos információk átadása után összeesett és meghalt, így a küldetése mondhatni félsiker.

Ha a hős görög futár rendelkezésére állt volna néhány jó minőségű energiazselé vagy izotóniás ital, vagy olyan futócipő, ami hatékonyabbá teszi az energiafelhasználást, szinte biztosan ujjongva ünnepelte volna a győzelmet a többiekkel együtt. Lehet, hogy nem zengtek volna róla ódákat, s talán sosem fordul meg az első olimpia rendezőjének fejében, hogy maratonfutás versenyszámot rendez, amit 1908-ban azért toldottak meg 195 méterrel, hogy a királyi páholy előtt érjenek célba a versenyzők.

S hogy miért aktuális most erről beszélni? Vasárnap rendezik a jubileumi 40. Budapest Maratont, ahol a most 60. születésnapját ünneplő győri futólegenda, korábbi 7-szeres győztes, Földingné Nagy Judit is rajthoz áll, aki 95. alkalommal teljesíti ezzel a hivatalos maratoni távot.

Az indulók között, valahol a 3 és fél órás célidővel rajtolók között ott leszek én is, aki kihasználva a technológia fejlettségét, minden olyan eszközt magammal viszek, amivel – Pheidippidésszel ellentétben – remélhetőleg nem halok majd bele a táv lefutásába.