Hatvanadik jubileumához érkezik jövőre a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny, amelynek szellemiségét és rangját idén nyáron is a győri Kazinczy gimnázium anyanyelvi tábora alapozta meg. A több mint négy évtizede működő, országos hírű táborba idén rekordlétszámú 41 diák érkezett, köztük kárpátaljai fiatalok is. A tanulók a magyar nyelv ápolásának legkiválóbb szaktekintélyeitől tanulhattak, miközben barátságokat kötöttek, vitázni tanultak és felfedezték Győrt. Az idei program üzenete egyértelmű volt: a magyar nyelv ápolása nemcsak hagyomány, hanem a jövőbe mutató közös felelősség.

Rangos Kárpát-medencei anyanyelvi versenyekre készülnek azok a diákok, akik a Kazinczy gimnázium 43. anyanyelvi táborában töltötték a nyári szünet utolsó napjait. „A tábor szakmai programja – mondta a táborvezető Horváth-Bárány Réka az iskola magyartanára – a Szép magyar beszéd verseny elméleti és gyakorlati tudnivalóira összpontosított és az Édes anyanyelvünk versenyre való felkészülést segítette. Versenyre felkészítő, szakmai programokat szerveztünk, amelyeket olyan tanárok és szakemberek tartottak, akiknek a napi gyakorlatban is ez a szakterülete. Kerekes Barnabástól, a Szép magyar beszéd verseny jelölési rendszerének kidolgozójától a diákok első kézből kaphattak hasznos tanácsokat. A felkészülés végén házi megmérettetésre is sor került: tábori Szép magyar beszéd és Édes anyanyelvünk versenyt rendeztünk, ahol a táborozók összemérhették tudásukat.”

A tanév során a Kazinczy Ferenc Gimnázium anyanyelvi területen kiemelkedően tehetséges tanulói egy 60 órás tehetséggondozó programban vettek részt, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a Nemzeti Tehetségprogram keretében valósult meg. A tehetséggondozó program címe egy Kazinczy-idézet, ami tükrözi az intézmény anyanyelvápolás iránti küldetését: „Mi ezt a nyelvet szeretni tartozánk”. Ennek a programnak kiegészítő elemeként valósult meg az anyanyelvi tábor. A táborban hangsúlyos szerepet kaptak a közösségi élmények, a gyerekek megismerkedhettek Győrrel, kirándulást tettek Lébénybe és sárkányhajóztak. A tábor arról is híres, hogy sok a visszatérő diák, igazi barátságok szövődnek az öt nap alatt. Magyarország szinte minden területéről jelentkeztek fiatalok, 41-en vettek részt a táborban, ami rekordlétszám.

A legtávolabbi vendégek Kárpátaljáról érkeztek, az öt diákot felkészítő tanáraik kísérték el. Mázár Andrea a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetben tanul, az Édes anyanyelvünk helyi versenyén harmadik helyezést ért el, most az országos fordulóra készül: „A 11. osztályt kezdem számvitel és adóügy szakon. Szerintem egy könyvelőnek nagyon fontos a helyesírás és a választékos beszéd. Ha valaki jól és igényesen fogalmaz, azzal nemcsak a munkáját végzi magas színvonalon, hanem a nemzetét, a kultúráját és a hagyományait is képviseli. A magyar nyelv mindig is közel állt hozzám, kicsi koromtól az irodalomban bontakozom ki, a helyesírás és az írás is szívügyem.”

Évtizedek óta Szántó Edit a kárpátaljai diákok felkészítő tanára, aki nemcsak tudást ad át, emberi támogatást is nyújt. Évek óta kíséri Győrbe a diákjait, személyes példájával utat mutat és reményt ad. A háború nehézzé teszi Beregszászon a hétköznapokat, a gyerekek és a felnőttek is igyekeznek a feladatokra, munkára koncentrálni.

Arra a kérdésre, mit vár az ötnapos tábortól, Andrea azt válaszolta, hogy számára ez elsősorban lehetőség a továbbképzésre. Nemcsak a versenyre való felkészülés miatt érzi hasznosnak a részvételt, hanem azért is, mert az anyanyelvi tábor segíti őt abban, hogy megőrizze kultúráját, nemzetét, hagyományait, mindezt a jövő generációinak is továbbadhassa, és Beregszász legszebben beszélő könyvelője lehessen.

A tábor egyik anyaországi résztvevője Galgóczi Ádám, aki a Budapesti Petrik Lajos technikum vegyész szakán tanul. Visszatérő táborozó és sikeres versenyző. Idén indult a Szép magyar beszéd versenyen, ahol Kazinczy-érmet szerzett. Mivel a Kazinczy-érmet többször nem lehet elnyerni, most új kihívásokat keres. A táborral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elsősorban barátságokat, ismeretségeket, valamint kulturális és nyelvi fejlődést remél. Úgy érzi, mindig van hová fejlődnie, ezért tartja fontosnak a részvételt.

A győri Kazinczy gimnázium anyanyelvi táborának programjáról szólva Gecsei Kolos főigazgató elmondta, hogy a struktúrán és koncepción nem változtattak, a szervezők tovább vitték, és őrizték mindazt, ami 43 év alatt sikeressé tette az anyanyelvi tábort. Az előadók között visszajáró vendégként érkezett dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens, Kazinczy-érmes valamint Kerekes Barnabás Kazinczy-díjas tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke. A generációváltás érzékelhető a fiatalabb szakértők, kutatók bevonásával: Szurmik Zoltán Kazinczy-díjas tanár, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium igazgatója, Pölcz Ádám egyetemi docens, az ELTE TOK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezetője szintén színesítették előadásaikkal a tábor programját. Újdonságként emelte ki a főigazgató, hogy diákok betekintést kaptak a vitakultúra és az érvelési technikák világába is. Kondor Balázs egykori kazinczys diák a Cambridge-i Egyetemről érkezett, az érveléstechnikáról tartott előadást. „Ez a téma szorosan kapcsolódik az Édes anyanyelvünk versenyhez, ahol a diákok egyik feladata, hogy érvelő szövegeket alkossanak. Mivel az érvelési készség fejlesztésére a középiskolai oktatásban kevés idő jut, nagy előrelépés, hogy a táborban erre is tudtunk figyelmet fordítani.”

A résztvevők rekordlétszámáról a főigazgató elmondta, hogy célzottan szólították meg a megyei versenyekre nevező iskolák igazgatóit és azokat a tanárokat, akik az országos megmérettetéseken régióikat képviselték. „Már az első körben annyian jelentkeztek, hogy országos kampányt végül nem is indítottunk, mert a tábor befogadóképessége így is elérte a létszámhatárt. Több pedagógustól érkezett olyan visszajelzés, hogy szívesen részt vennének tanárként a táborban. Érdemes lenne a jövőben azon gondolkodni, hogyan lehetne a tanárokat is bevonni, hiszen a tábor struktúrája jól szolgálja az anyanyelv ápolását, és a pedagógusok részvétele tovább erősítené ezt a küldetést. A tábor egyik missziója lehetne felkarolni a nyelvművelő mozgalmon belüli generációváltást, tudatosabban megszólítani a határon túli közösségeket, amelyek közül sokan vezető nélkül maradtak, és iránymutatásra szorulnak. A közös felelősségtudat erősítésére azt tervezzük, hogy a Szép magyar beszéd verseny 60. Kárpát-medencei döntője alkalmával egy szűkebb körű beszélgetést szervezünk számukra, ahol közösen gondolkodhatunk a jövőbeli lehetőségekről és feladatokról.”