Hogyan érhetjük el a változást, és hogyan találjuk meg a kiutat? A technológia és az Al folyamatosan átalakítja az iparágakat, és emiatt sokak munkája veszélybe kerülhet. De mi történik akkor, ha nem veszítjük el a kontrollt, ha nem félünk a változásoktól, ehelyett inkább együttműködünk a gépekkel? – kérdezte vendégét, Benyőcs László emberi erőforrás tanácsadót Mihályi Orsi.
A mesterséges intelligencia és a munka jövője ezúttal a téma a Vészkijárat című, felnőttekről, felnőtteknek szóló műsorunkban. Két-három év alatt robbanásszerű felhasználói figyelem irányult a 2022 februárjában debütált chat GPT-re, amit úgy nevezünk, hogy AI, magyarul mesterséges intelligencia. A mai 53 millió felhasználójával messze túlszárnyalja az AI a legnépszerűbb közösségi platformok népszerűségét. Mindehhez a népszerűséghez ugyanakkor hatványozott módon társulnak különféle jogos, avagy jogosnak vélt félelmek. Hogyan alkalmazkodhatunk a jövő munkaerőpiacán, hogyan tudunk új karriert építeni?
Az AI nagyon sok munkahelyet feleslegessé tesz. Ez valóban valós félelem – derül ki a beszélgetésből. De a változásoktól való félelem mindig is jelen volt az életünkben. Veszélybe kerülnek például az adminisztrációs jellegű munkahelyek. A multinacionális cégeknél már elindított digitális transzformációs folyamat ugyanis pontosan arról szól, hogyan lehet költséghatékonyabb működést elérni.
Az adminisztrációs munkák mintegy 30 százalékát feleslegessé teszi az AI, ami jelentős költségcsökkenéssel jár. Már 2011-ben voltak mértéktartó becslések arra vonatkozóan, hogy tíz éven belül a munkahelyek 49 százaléka súlyosan veszélyeztetett lesz. Egy amerikai felmérés a különféle szektorokra vetítve közölt adatokat, amiből az derült ki, hogy a mezőgazdaság kevésbé, az office terület, az egészségügy, a tolmácsok, könyvelők viszont a leginkább kitettek ennek az AI generálta jelentős munkaerőpiaci átrendeződésnek.
A szabályozások alakítása ugyan folyamatos, az Európai Unió is próbál kontrollálni a jogalkotással. Például a hollywoodi színészek korábbi tüntetésének is az volt a célja, hogy jogvédelem alá helyezhessék saját hangjukat, saját szerepeiket. Azok az országok azonban, mint például Kína, előnyös helyzetbe kerülhetnek, ahol ez a jogvédelem gyenge. Ezek az országok nagyon gyorsan fejlődnek majd hozzánk képest.
A technológiai szingularitás – meglátások szerint – 2035-re éri el azt a szintet, amikor olyan gyors lesz már a technológiai fejlődés, hogy az ember egyszerűen nem tudja követni azt. Egyetlen lehetőség van, a folyamatos tanulás, a gyerekekben felkelteni nem az érdeklődést, hanem a folyamatos kíváncsiságot, a megismerés vágyát – hangsúlyozta Benyőcs László. Minderről, a hosszú életen át tanulás fontosságáról is szó esik a Vészkijáratban.
A teljes adás itt nézhető vissza: