Egy város munkaerő-térképe pontosan jelzi a település közgazdasági karakterét, fejlődésének, haladásának irányait – vagy éppen „állóképességét”. Megmutatja, van-e átgondolt piaci jövőképe a városnak, alkalmazkodik-e hozzá az oktatás, s mennyire széles, sokoldalú a munkaerő-kínálata.
Az osztrák munkaügyi központ (AMS) legfrissebb, áprilisi adatai alapján eltűnt mintegy 6000 magyar munkavállaló Ausztriából. Márciusban még nagyjából 130 ezer honfitársunk dolgozott hivatalosan a sógoroknál, ez esett vissza mintegy 124 ezerre.
Amikor anyaként visszatérünk a munka világába, egy teljesen új korszak köszönt be a családunk életében, de megfelelő munkahelyet találni sajnos nehezebb, mint gondolnánk, és a jogszabályokról is érdemes jó előre tájékozódnunk.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben is stabilan magas maradt a 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája. A 85 százalék körüli érték nemcsak egy szám a táblázatban: azt mutatja, hogy ma már egyre több nő tudja összehangolni a munkát és a családi életet – ráadásul úgy, hogy közben egyik szerepéről sem kell lemondania.
Az elmúlt években évente több mint 40 ezer magyar vállalt munkát külföldön, elsősorban a magasabb bérek és a kiszámíthatóbb megélhetés reményében. A legfrissebb munkaerőpiaci folyamatok ugyanakkor arra utalnak, hogy ez a tendencia mérséklődhet, sőt bizonyos szegmensekben meg is fordulhat. A nyugat-európai gazdaságok lassulása, valamint a hazai ipari beruházások által kínált emelkedő bérek és juttatások új helyzetet teremtenek.
A Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai alapján továbbra is jelentős és sok esetben szélsőséges bérkülönbségek rajzolódnak ki Magyarországon. A közzétett számok alapján az országos nettó átlagkereset 486 801 forint. Megyénk még mindig tartja kiugróan magas pozícióját az átlagkeresetekkel, ipari termeléssel kapcsolatos mérésekben is.
A Győri Villamosipari Ágazati Képzőközpont nyílt napján a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik betekintést nyerhettek a duális képzés működésébe. A látogatók csoportokban járták be a modern laborokat, és megismerhették az elektronikai, gépészeti és informatikai képzéseket.
Hatalmas volt az érdeklődés pénteken, az immár 12. alkalommal megrendezett Arrabona Állásbörzén. Ezúttal 16 kiállító cég és társaság, több száz álláslehetősége között válogathattak azok, akik szeretnének munkahelyet váltani. Olyan komoly cégek is képviseltették magukat a város legnagyobb állásbörzéjén, mint a BYD, a Nolato, vagy a MÁV-Csoport, ami jól mutatja, folyamatos a kereslet a képzett munkaerőre, miközben régóta a térségben a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a foglalkoztatottság.
Közel félmillió forint a nettó átlagfizetés Győr-Moson-Sopron vármegyében, ennél csak Budapesten lehet többet keresni. A pénztárcánkat érintő kedvező adatok alakulásában nagy szerepet játszik, hogy vármegyénk a hazai ipar egyik legjelentősebb központja, itt nőtt legnagyobb mértékben a termelés.
Hogyan érhetjük el a változást, és hogyan találjuk meg a kiutat? A technológia és az Al folyamatosan átalakítja az iparágakat, és emiatt sokak munkája veszélybe kerülhet. De mi történik akkor, ha nem veszítjük el a kontrollt, ha nem félünk a változásoktól, ehelyett inkább együttműködünk a gépekkel? – kérdezte vendégét, Benyőcs László emberi erőforrás tanácsadót Mihályi Orsi.