Gyönyörű vidéken, hegyek ölelésében terül el nemzeti kegyhelyünk, Mátraverebély-Szentkút. Története egészen a 11. század végéig, Szent László idejébe nyúlik vissza.
A lovagkirály egy kun sereget üldözött csapatával. A kunok csapdába ejtették őket, és el akarták fogni Lászlót, aki épp egy szakadék előtt állt. Lovát megugratva szinte átrepült a mélység felett. Ahol földet ért, a ló patkója nyomán kristálytiszta forrás fakadt.
A másik alapító esemény a Szűzanyához kötődik. Az első feljegyzett csoda egy pásztor néma fiával történt, akinek megjelent a Szent Szűz, karján a gyermek Jézussal, és a forrásra mutatott. A fiú ivott belőle és beszélni kezdett. Ez a forrás a Szentkút.
Már az Anjouk korában tömegek keresték vizénél a gyógyulást. A verebélyi templom 1210 körül épülhetett, s alig fél évszázaddal később búcsú joggal rendelkező hely lett. A török időkben egy gyöngyösi polgár, Koós Pál a kút vizében mosdatta meg izomsorvadásban szenvedő gyermekeit. Mivel mindhárman visszanyerték egészségüket, a boldog apa elhatározta, hogy megjavíttatja a kút fedelét. Ehhez bizony sok akadályt kellett legyőznie, de végül sikerrel járt. A gyógyulások száma tovább nőtt, így a XVIII. század elején XI. Kelemen pápa is búcsúengedélyt adott a zarándokhelynek.
„Az 1710-es években épült fel Szentkúton az első kápolna, Almásy János földesúr pedig Bellágh Ádám Antal szentkúti remetepap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki. A mai kegytemplom fölötti hegyoldal sziklafalába vájt remetelakokban talán már a középkor óta éltek remeték, sorsuk a XVII–XVIII. század fordulójától ismert. A kegyhelyet a XVIII. század közepén ciszterci szerzetesek látták el, de a török idők óta a ferencesek is részt vettek a búcsúsok lelkipásztori szolgálatában. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, többfős helyben lakó közösség alapítására azonban csak a 20. században került sor.”– olvashatjuk a kegyhely történetében.
Mátraverebély-Szentkutat, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét, Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánította.
A szentkúti templom Mária kegyszobrát öltöztetik, a liturgikus időszakokhoz kapcsolódva, másfél-két havonta cserélik a ruháját.
S hogy egy zarándoklat milyen lelki ajándékokkal gazdagítja a résztvevőt? Aki hívőként érkezik, hitében, a Jóisten szeretetében megerősödik, ezáltal mindennapi életében több lesz a türelem, a békesség, a másik iránti szeretet. A ferences atyák mindemellett konkrét kérések teljesüléséről is kapnak visszajelzéseket, melyek közül kiemelkednek a várva várt gyermekek születéséről szólók.