Vihar idején a legfontosabb a biztonságos menedék megtalálása és az azonnali cselekvés. Zárjuk be az ablakokat, áramtalanítsuk az elektronikai eszközöket, és ha tehetjük, maradjunk zárt térben. Tavaly júliusban az elmúlt tizenöt év legsúlyosabb vihareseménye okozott milliárdos károkat hazánkban. Sajnos egyre gyakrabban tapasztalhatunk szélsőséges időjárási körülményeket. Óvjuk otthonunkat, értékeinket, és természetesen leginkább magunkat.

A közelgő viharról a mennydörgést megelőző villámlás árulkodik, melynek fénye gyorsabban terjed a hangnál. A villámlás és a mennydörgés között eltelt másodpercek számának harmada mutatja a távolságot. Ha a villámcsapást követően 6 másodpercen belül hallatszik az égzengés, akkor 2 kilométerre van a vihar.

Otthon, biztonságban

Amennyiben van az ablakokon, ajtók előtt redőny, húzzuk le őket, hogy megvédjük a nyílászárók üvegeit a szél által felkapott tárgyaktól és a jégveréstől.
Húzzuk ki az érzékeny elektronikai eszközöket (számítógép, TV), hogy elkerüljük a villámcsapás okozta túlfeszültség kárait.
Maradjunk távol az ablakoktól, a fém csövektől és a radiátoroktól.

A szabad ég alatt

Ha a szabadban ér utol minket az égi veszedelem, mindenképpen kerüljük el a magaslatokat, hegygerinceket. Ne tartózkodjunk magas fák alatt, fémoszlopok, kerítések közelében. Ha erdős részen ért minket a vihar, lehetőleg alacsony, széles koronájú fa alá húzódjunk be, de akkor sem a törzshöz közel.
Erős viharban a fürdőzés, csónakázás, bármiféle vízi jármű, eszköz használata életveszélyes – a víz vezeti az elektromosságot! Még akkor hagyjuk el a szabad vizet, amikor azt biztonságosan megtehetjük.

Ha éppen autózunk

Vezetés közben kerüljük a vízátfolyásokat, illetve óvatosan, motorfékkel lassítsunk ezek előtt. Az erdős utakon, hidakon figyeljünk, mert csúszósak lehetnek. Ha tehetjük, azonnal álljunk félre, lehetőleg egy épület közelébe, de ne fa alá. Ilyen esetben nem sok mindent tehetünk, húzzuk fel az ablakokat és maradjunk az autóban, mert az védelmet nyújt. Jégesőben, ha tehetjük, ne vezessünk, mert ilyenkor az utak extrém mértékben csúszósak.

A villám ellen is védekezhetünk

A tanács szerint úgy védekezhetünk a villámlás ellen, ha összezárt lábakkal leguggolunk, a fejünket lehajtjuk, a karunkkal akár át is ölelhetjük a fejünket, vagy az összekucorodott testünket. Kerüljük a közvetlen, nagy felületű talajkontaktust. Ha van rajtunk vagy a kezünk ügyében bármi, ami fém (például túrabot), azt dobjuk el, vagy magunktól távol tegyük le.

Az ellátmány mindig fontos

Ha otthon, ha az autónkban vagy akár a szabad ég alatt ér minket az ítéletidő, minden esetben fontos, hogy legyen ívóvizünk, az elemlámpa, fejlámpa sem árt. Ezeket időközönként nem árt ellenőrizni, hogy működnek-e, szükséges-e elemet cserélni bennük.

Tegyük biztonságossá a környezetünket is

Az udvarról, a teraszról, erkélyről pakoljunk el minden mozgatható tárgyat (székek, asztalok, egyéb bútorok, növények), így a szél nem tudja felkapni, tönkre tenni ezeket.

2025 szomorú mérlege – 100 ezer kárbejelentés, 13 milliárdos kár

A 2025-ös viharszezon különösen súlyosra sikerült. A biztosítókhoz több mint 100 ezer kárbejelentés érkezett, miközben a kifizetések és tartalékok összege meghaladta a 13 milliárd forintot. A legnagyobb károk továbbra is a családi házakat érintik, különösen azokat, ahol régi vagy rossz állapotú a tető, hiányos a szigetelés vagy elmaradt az ingatlan rendszeres karbantartása.

A katasztrófavédelem adatai alapján 2025-ben összesen 10 839 alkalommal kellett viharkárok miatt beavatkozniuk a tűzoltóknak. Az év során nyolc olyan komolyabb viharrendszer vonult át az országon, amely tömeges károkat okozott, összesen 1607 ingatlan sérült meg.

A legsúlyosabb esemény a július 7–8-i viharegyüttes volt, amelyet már most az elmúlt 15 év legerősebb magyarországi viharaként emlegetnek. A két nap alatt összesen 8974 beavatkozás történt, 1447 épület sérült meg, a károk felszámolása pedig egészen július 15-ig elhúzódott. Csak július 7-én 2632 alkalommal kellett kivonulniuk a tűzoltóknak.

A leginkább érintett térség Hajdú-Bihar vármegye volt, ahol a viharkárok 21,9 százaléka keletkezett. Ezt követte Csongrád-Csanád (13,2%), Budapest (13,1%), Pest (11%) és Békés vármegye (8,6%). A legkevesebbszer Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas vármegyékből riasztották a katasztrófavédelem munkatársait – írja a Pénzcentrum.hu.

A biztosítók és a katasztrófavédelem szinte egyhangúlag ugyanarra figyelmeztetnek: a viharkárok jelentős része megelőzhető lenne megfelelő karbantartással. A legfontosabb továbbra is a tető állapota. A meglazult cserepek, a mohásodás, a hibás bádogozás vagy az elöregedett tetőszerkezet mind jelentősen növeli a kockázatot. Egyetlen elmozdult cserép is elegendő lehet ahhoz, hogy egy nyári felhőszakadás során az egész tetőtér beázzon.

A viharszezon előtt érdemes:

• átvizsgálni a tetőt és az ereszcsatornákat,
• rögzíteni a laza kültéri tárgyakat,
• ellenőrizni a kéményt és a szigetelést,
• frissíteni a biztosítási összegeket,
• dokumentálni az ingatlan aktuális állapotát,
• valamint ellenőrizni, hogy a biztosítás valóban minden fontos melléképületre és ingóságra kiterjed-e.
  Villámlás esetén különösen fontos az elektromos eszközök védelme. A katasztrófavédelem szerint ha a villámlás és a dörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el, akkor a vihar már veszélyesen közel van, ilyenkor célszerű minden nem létfontosságú elektromos eszközt kihúzni a konnektorból.