A shilajit az utóbbi évek egyik legfelkapottabb étrend-kiegészítője lett, miközben az ájurvédikus gyógyászat több ezer éve használja. A Himalája sziklái közül származó fekete gyanta körül ma is sok a kérdés, és nem minden állítását támasztja alá a tudomány.
Az utóbbi időben egyre többször bukkan fel a shilajit neve a közösségi médiában, főként olyan videókban, amelyek energianövelő vagy tesztoszteronfokozó hatást tulajdonítanak neki. Miközben sokan új felfedezésként beszélnek róla, Ázsiában évszázadok óta ismert természetes anyagról van szó. Különleges eredete, sajátos összetétele és a körülötte kialakult érdeklődés miatt ma már a kutatók is foglalkoznak vele.
Mi is az a shilajit?
A shilajit fekete vagy sötétbarna, gyantaszerű anyag, amely magashegységek sziklarepedéseiben jelenik meg. Legismertebb lelőhelyei a Himalájában találhatók, de előfordul az Altaj-hegységben, a Kaukázusban és Tibet térségében is.
Nem egyetlen növényből vagy ásványból áll, hanem egy összetett természetes keverék. Évszázadok vagy akár évezredek alatt alakul ki különféle növényi eredetű anyagok lebomlásával és átalakulásával, miközben ásványi anyagokkal gazdagodik a kőzetrétegek között. A nyári meleg hatására tűnik elő a sziklák repedéseiből, innen gyűjtik össze, majd dolgozzák fel étrend-kiegészítőként.
A neve is erre utal, hiszen a szanszkrit shilajatu szóból ered, amely nagyjából azt jelenti: „a sziklákból származó”. Egyes helyi legendák szerint a Himalája lakói figyelték meg először, hogy a hegyi majmok előszeretettel fogyasztják a sziklákból előtörő sötét anyagot. Az ájurvédikus gyógyászatban több mint négyezer éve használják, elsősorban az erőnlét és a vitalitás támogatására.
Mit tartalmaz?
A shilajit egyik legismertebb összetevője a fulvosav, amely a humikus anyagok közé tartozik. A kutatók szerint szerepet játszhat bizonyos ásványi anyagok hasznosulásában, bár ennek pontos jelentőségét még vizsgálják.
Emellett különféle nyomelemeket és ásványi anyagokat is tartalmazhat, például vasat, magnéziumot, cinket vagy rezet. Az összetétel azonban jelentősen eltérhet attól függően, hogy honnan származik és hogyan dolgozták fel. Emiatt nincs két teljesen egyforma shilajit-készítmény.
Mire használják?
A hagyományos gyógyászatban általános erősítőként tartották számon. Úgy vélték, segíthet a fáradtság leküzdésében és támogathatja a szervezet alkalmazkodóképességét.
Napjainkban leginkább energianövelő étrend-kiegészítőként vált ismertté. Kisebb vizsgálatok szerint hozzájárulhat a regenerációhoz és mérsékelheti az edzés utáni fáradtságot.
A férfi hormonháztartással kapcsolatos kutatások is vizsgálták a shilajit lehetséges hatásait. Néhány kisebb tanulmányban tisztított kivonatok alkalmazása mellett a résztvevőknél emelkedést figyeltek meg a tesztoszteronszintben, de az eddigi eredmények nem elegendők ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni.
Mit tudunk biztosan – és mit nem?
A shilajit antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezhet, részben a benne található fulvosavnak köszönhetően.
Vizsgálják a memória, az agyműködés és az öregedéssel összefüggő folyamatok területén is, de ezek többsége laboratóriumi vagy kis létszámú humán kutatás. Az eddigi eredmények érdekesek, de még nem elegendőek ahhoz, hogy a shilajitot bizonyított hatású készítményként lehessen ajánlani különböző egészségügyi problémákra.
Hogyan alkalmazzák?
A shilajit gyanta, kapszula, por és egyre gyakrabban gumicukor formájában is elérhető. A hagyományos gyantából általában egy rizsszem és borsószem közötti mennyiséget oldanak fel vízben vagy teában.
A modern étrend-kiegészítők esetében a vizsgálatokban leggyakrabban napi 250–500 milligramm tisztított kivonatot alkalmaztak. A legtöbb szakember azt javasolja, hogy kisebb adaggal érdemes kezdeni, és a gyártó útmutatását kell követni.
Mire kell figyelni?
A nyers, tisztítatlan shilajit nehézfémeket és egyéb szennyeződéseket tartalmazhat. Vizsgálatokban ólmot, arzént és más potenciálisan veszélyes anyagokat is kimutattak egyes készítményekben. Éppen ezért érdemes olyan terméket választani, amely független laboratóriumi vizsgálatokkal igazolja a tisztaságát. Mivel az étrend-kiegészítőket nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint a gyógyszereket, a megbízható forrás különösen fontos.
Várandósság, szoptatás, krónikus betegségek vagy rendszeresen szedett gyógyszerek esetén az alkalmazás előtt célszerű orvossal egyeztetni.