A városi környezetet legtöbben nem a baglyokkal azonosítják, pedig Győr és környéke évről évre egy különleges éjszakai madárnak ad otthont. A füleskuvik (Otus scops), Magyarország legkisebb bagolyfajainak egyike, ma már rendszeres költőnek számít a város parkjaiban, temetőiben és idős fákkal tarkított kertvárosi részein.
A Fertő–Hanság vidékén tapasztalt változások azt mutatják, hogy ez az apró, rejtőzködő bagoly egyre sikeresebben alkalmazkodik a megváltozó környezeti feltételekhez.
Rejtőzködő életmód a város szívében
A füleskuvik rendkívül nehezen észrevehető madár. Nappal többnyire mozdulatlanul pihen a fatörzsek mellett, tollazata pedig szinte tökéletesen beleolvad a fakéreg mintázatába. Győr fás övezeteiben, ligetes kertjeiben, zártkertjeiben és gyümölcsöseiben szinte bárhol előfordulhat, ahol megfelelő odúkat talál.
Különösen kedveli az idős fákat, amelyekben harkályok – például a zöld küllő – korábbi odvai szolgálnak fészkelőhelyül. A természetes odúk hiánya azonban sok helyen problémát jelent, ezért természetvédelmi szervezetek mesterséges költőládák kihelyezésével segítik a faj megtelepedését.
A Fertő–Hanság térség természetvédelmi szakemberei szerint a füleskuvik terjedése összefügghet az éghajlat változásával. A faj eredetileg inkább a melegebb, szárazabb területeket kedveli, ezért a hazai enyhébb időjárás kedvezhet számára.
Korábban a térségben ritka vendégnek számított, ma azonban egyre több fészkelő pár jelenlétét figyelik meg. A szakemberek szerint az elmúlt években folyamatos növekedés tapasztalható az állományban.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közösen dolgozik azon, hogy megfelelő mesterséges odúkkal segítsék a faj megtelepedését. Ezek az intézkedések nemcsak a füleskuvik számára fontosak, hanem számos más odúlakó madárnak is kedveznek.
Aki tavasszal vagy nyár elején este sétál Győr valamelyik parkjában, könnyen lehet, hogy anélkül találkozik a füleskuvikkal, hogy egyetlen madarat is meglátna.