A magyar és a matematika után ma kilenc órától a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint.

A következő hetekben csaknem 1200 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek. A magyar és a matek után május 6-án, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 71 504, emelt szinten pedig 8273 tanuló érettségizik ma – írja az eduline.hu.

Emelt szinten

Emelt szinten az írásbeli két részből épül fel. Amire számítani lehet: az első feladatrész 100 perc, egyszerű, rövid választ igénylő (forrásalapú) kérdésekkel; a második feladatrész 140 perc, kifejtendő (esszé) feladatokkal. A pontozás fele-fele arányban oszlik meg: 50 pont rövid feladatok, 50 pont esszék. A II. részhez atlasz és helyesírási szótár megengedett, 2026-ban is ugyanilyen felépítésre és időbeosztásra kell készülni.

Középszinten

Középszinten az írásbeli: 180 perc. Az első rész: rövid, forrásalapú feladatok; a második rész: kifejtendő feladatok (esszék). Itt is 50-50 pont a két rész. A kifejtendőknél egy rövid (100-130 szó) és egy hosszú (210-260 szó) esszé közül kell választani – a rövid egyetemes témára, a hosszú magyar témára fókuszál, és a korszakok itt is “kereszteződnek” (egyik 1849-ig, a másik 1849 után). Az atlasz középszinten is használható.

A vizsgakövetelmény elvileg rögzíti a súlyarányokat is: a feladatok kb. 35-45%-a politika- és intézménytörténet, 17-23% társadalom- és művelődéstörténet, 17-23% gazdaság- és technikatörténet, 17-23% eszme- és vallástörténet.

Fontos a forrás beépítése

Edényi László történelemtanár szerint a történelemérettségi egyik visszatérő tanulsága, hogy sok pont nem a tárgyi tudás hiánya miatt vész el. Inkább azért, mert a diákok nem úgy használják tudásukat, ahogyan a feladat megköveteli – olvasható az eduline.hu oldalán.

„Az esszénél gyakori, hogy a diákok nem használják a forrást. Hiába írnak le egyébként helyes, tényszerű dolgokat, ha a forrás nincs beépítve, nem kaphatnak maximális pontot” – mondta Edényi. Ez az a pont, ahol sokan elcsúsznak, hiába tudják az anyagot, mégis pontokat veszítenek, mert nem értelmezik a forrásokat megfelelően vagy esetleg elfelejtkeznek valamelyikről.

Időben-térben való elhelyezés

A jól begyakorolt esszéírás nélkül sok pont forog kockán. A szakszavak megfelelő használata és az időben-térben való elhelyezés a kulcsfontosságú a töritanár szerint. Az egyik legfontosabb tanács a vázlatkészítés, érdemes átgondolni a vizsgázóknak, hogy mit szeretnének leírni és használják a pótlapot, amit kaptak. Ez segít abban, hogy a gondolatmenet ne csússzon szét, és minden fontos elem (például a források) biztosan bekerüljön.

Így épül fel az esszék értékelése:

• Feladatmegértés
• Tájékozódás térben és időben
• Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása
• Ismeretszerzés, források használata
• Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek

Elindult a tippelgetés a Facebook-csoportokban: “Rákosi, ’56, Kádár, Mátyás és valami törökös”

Tegnap este beindult a találgatás. A diákok egymásnak adták a tippeket, mi lehet „szinte biztos” a mai feladatok között – még ha többen hangsúlyozták is, hogy ilyen valójában nincs.

A leggyakrabban ezeket említették:

– a mohácsi csata és az 1956-os forradalom

– az első és második világháború

– a Rákosi-, Kádár- és Horthy-korszak

– az ipari forradalom

– az ókori görög és római világ, különösen az építészet és a vallások