Különleges, a hazai színházi életben is kiemelkedőnek számító, három intézményt átívelő együttműködés keretében valósul meg a Győri Nemzeti Színház idei évadának utolsó nagyszínpadi bemutatója. Szombattól látható Mészáros Tibor rendezésében Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettje, a Marica grófnő. Az alkotók elképzelése alapján a győri előadás túllép a hagyományos sémákon, a fordulatokban gazdag színpadi mesét úgy tárja a nézők elé, ahogy azt korábban még nem láthatták. A címszerepben Haraszti Elvira debütál, Tasziló gróf szerepében kettőzve a közönségkedvenc Dolhai Attilát és Bakos-Kiss Gábort láthatjuk.
Kálmán Imre örök klasszikusa, a Marica grófnő győri bemutatója új köntösbe öltöztetve nemcsak zeneileg, hanem rendezésében és színészi játékában is friss élményt ígér. „A Marica grófnő, mint hívónév önmagában ezt a kihívást erősíti. Mindenkinek van egy ismertsége róla, mindenki elvárásokkal érkezik, hiszen valóban csodálatosak benne a zenék, a szokványos operetteket is meghaladó zenei betétek. Siló István zeneigazgató vezényletével itt egy nagyon felkészült, nagyon komoly szimfonikus zenekar hozza ezt. Könnyű dolgom volt, mert az énekkar, a tánckar, a színészek elképesztően felkészülten érkeztek a próbafolyamat elején, ami megkönnyítette a dolgom. Mindenképp az volt a célunk, hogy a győri Marica új élményekkel, új színekkel ajándékozza meg a nézőt” – vázolta Mészáros Tibor rendező, aki korábban A Riviéra vadorzói című előadást állította itt a színpadra.





„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”, „Szép város Kolozsvár” – a mester, Kálmán Imre mindenki által ismert örökzöldjei, a gyönyörű dalbetétek, a látványos táncjelenetek a művészet minden szintjén a magas színvonalú szórakozást garantálják. „Az emberek vágynak a mesére, vágynak a szépre, vágynak az igazra” – a gyönyörűséges felnőtteknek szóló történetben azonban nem sablonos operett-karakterek szaladgálnak a színpadon. A rendező feladata az volt, hogy ezeket valódi, igazi érzelmekkel töltse meg, a produkció egyszerre legyen drámai és könnyed. Ennek mentén leporolta az eredeti szövegkönyvet, nyelvileg frissítette, az átdolgozott nyolcvan oldalas példányhoz hasonlóan zeneileg is rendkívül izgalmas és kihívásokkal teli a szombati bemutató. „A karok ismét kitesznek magukért, régóta nagyon magas színvonalon művelik a színházi zenés műfajt. A szólistáknak azonban a fülbemászó dallamok ellenére jóval nehezebb dolguk a Marica grófnőben, mint a Víg özvegyben vagy a Csárdáskirálynőben” – mutatott rá az éneklési nehézségekre Silló István karmester, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója.
A főpróbahét emellett nem várt kihívás elé állította a társulatot. A kettőzött címszereppel induló előadást, Zavaros Eszter színpadi balesete miatt Haraszti Elvira viszi végig. „Eszternek innen is jobbulást kívánok! Sérülése miatt délelőtt, este feszített munkatempóban próbáltam, de én ezt nagyon szeretem, teher alatt tudok jól teljesíteni. Zeneileg nem volt annyira nehéz, mert Kálmán Imre dallamain nőttem fel, gyerekkorom óta ismerem és dúdolgatom azokat, benne van a fülemben. Az ismert dallamok visznek magukkal, a szövegekre pedig különösen érdemes odafigyelni!” – mutatott rá a főszereplő, Haraszti Elvira.




A szombaton debütáló előadásban Tasziló gróf szerepében kettőzve a közönségkedvenc Dolhai Attilát és Bakos-Kiss Gábort láthatjuk. A Budapesti Operettszínház sztárja és a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója most először lép a győri deszkákra. „Köszönöm a meghívást a győri teátrumnak, köszönöm a városnak azt a szeretetet, amivel fogadtak. Az operett nagyon fontos műfaj, meghatározó része kultúránknak, óriási a felelősségünk ebben, hiszen mi vagyunk azok, akik továbbadhatjuk ezt a következő generációnak. Mindenképp érdemes ezt tovább örökíteni, hiszen gyönyörű zenék, gyönyörű dallamok és rengeteg humor van az előadásokban, így a Marica grófnőben is. Nagyon kíváncsian várom a szombati fogadtatást!” – fogalmazta meg reményeit Dolhai Attila, aki hozzátette, a produkció főbb szerepeiben több fiatal kollégát is láthatunk, nekik köszönhetően talán sikerül ezt a korosztályt is megnyerni az operett műfajának, ezzel mintegy hidat képezve a színházba járó generációk közt.
A reprezentatív, vizualitásában és zeneiségében is nagyszabású előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a házigazda győri teátrum közös produkciójaként jött létre. Az előadás koreográfusa Katona Gábor, díszlettervezője Horesnyi Balázs, jelmeztervezője Cselényi Nóra. A zenés előadás főbb szerepeiben láthatjuk még Mózes Anitát, Hajdu Tibort, Buvári Lillát és Agócs Juditot, valamint Ungvári Istvánt.