Csütörtök 16 óráig dönthetnek a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal felvett választópolgárok úgy, hogy nem a nemzetiségük listájára, hanem pártlistára kívánnak szavazni vasárnap.

Az érintett 12 nemzetiség tagjai április 2-ig kérhették, hogy nemzetiségi választóként regisztrálják őket az országgyűlési választásra. (A tizenharmadik nemzetiség, a szerb közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát.)

A határidő lejártáig több mint 78 ezren vetették fel magukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal a nemzetiségi névjegyzékbe, jelenleg valamivel kevesebb mint 76 ezren szerepelnek benne.

Akik úgy döntenek, hogy mégis inkább pártlistára szavaznak, személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon, azaz csütörtökön kérhetik törlésüket a nemzetiségi névjegyzékből.

Azzal, hogy 12 nemzetiségnek sikerült országos listát állítania, biztossá vált, hogy mindegyiknek lesz – szavazati joggal nem rendelkező – szószólója az új Országgyűlésben akkor is, ha csak egyetlen szavazat érkezik a nemzetiségi listára.

A nemzetiségi regisztráció lezárulta után a legtöbben a roma névjegyzékben szerepeltek, több mint 46 ezren. Kedvezményes mandátumot a “normál” listás mandátumhoz szükséges szavazatszám egynegyedével szerezhet meg a nemzetiség.

Négy éve 23 085 voksra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe. A német nemzetiség névjegyzékében most 23,5 ezren vannak.