A Locked Shields gyakorlat előkészítésében részt vett dr. Vikman László, a Széchenyi István Egyetem oktatója, aki a jogi, kommunikációs és stratégiai területek koordinálásáért felelt. A szakember Magyarországot képviselte a dél-koreai eseményen.
Egy állam számára egy kibertámadás nemcsak informatikai kérdés, hanem a mindennapi működésre is hatással lehet, az energiahálózatoktól a különböző szolgáltatásokig. Erre a komplex helyzetre készíti fel a résztvevőket a Locked Shields nemzetközi gyakorlat, amelynek előkészítésében dr. Vikman László, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója is szerepet vállalt a közelmúltban Dél-Koreában. A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja által szervezett programban az egyes országok különböző forgatókönyvek alapján gyakorolják, hogyan kell egy kibertámadás során többek között technikai, jogi és kommunikációs szempontok figyelembevételével döntéseket hozni.
„Ez a NATO védelmi gyakorlata, ahol több ország közösen dolgozik egy-egy feladaton, és valósághű helyzetekkel találkozik. A technikai védekezés mellett ugyanolyan fontos, hogy milyen jogi döntéseket hozunk, hogyan kommunikálunk a nyilvánosság felé, vagy milyen stratégiai lépéseket teszünk egy adott helyzetben” – fogalmazott dr. Vikman László, aki a gyakorlaton úgynevezett non-tech leader szerepkörben vesz részt, vagyis azokat a részeket felügyeli, amelyek nem elsősorban informatikai kérdésekkel foglalkoznak. „Ide tartozik a jogi, a média- és a stratégiai döntéshozatali terület, ezek koordinálása és a felmerülő problémák kezelése. Ilyenkor az is kérdés, hogy hogyan értesítjük a lakosságot, és ez milyen formában történik meg. Ezeket a helyzeteket mindenki a saját nemzeti szabályai és eljárásai szerint kezeli” – tette hozzá.
A program a felkészülést szolgálta: Magyarország és Dél-Korea idén egy csapatot alkotva vesz részt a gyakorlaton. „A találkozó célja az volt, hogy a két ország szakemberei összehangolják a munkát, megbeszéljék, milyen rendszerekkel dolgozunk majd, és hogyan osztjuk fel egymás között a feladatokat” – részletezte.
A gyakorlat során szerzett tapasztalatok az egyetemi oktatásban is közvetlenül megjelennek. „A forgatókönyvek évről évre változnak, mind összetettebbek, így már a felkészülés is komoly tanulási folyamat. Ezek az ismeretek különösen értékesek a hallgatók számára, mert segítenek megérteni, hogy egy-egy helyzetben milyen döntések születnek, és ezek milyen következményekkel járnak. A digitális fenyegetések a gazdasági szereplőket is egyre inkább érintik, így ez a tudás azoknak is hasznára válik, akik piaci környezetben készülnek elhelyezkedni” – húzta alá, hozzátéve: a Széchenyi István Egyetem hallgatói a későbbiekben a PartnersRun programon keresztül közvetlenül is bekapcsolódhatnak a felkészülésbe.
Fotó: Széchenyi István Egyetem