Vény nélkül

Amikor forog velünk a világ

Illusztráció: Pixabay
Győr+
2019.10.11. 08:58

A szédülés számos betegség tünete lehet, gyakran vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok okozzák, de szorongással is összefügghet. A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés. A külső fültől befelé haladva, a dobhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus, az egyensúlyszerv.

Mitől szédülhetünk?

A szédülés okai lehetnek fertőzések, gyulladások. Gyakran a meghűléses, influenzás panaszok szövődménye a középfül gyulladása. A vírusfertőzések az egyensúlyideget is érinthetik, melynek gyulladása napokon, heteken át tartó szédülést is okozhat.

Vertigó

A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A vertigót általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).

Testhelyzetfüggő szédülés

A testhelyzetfüggő szédülés oka a labirintusban keresendő. A labirintusnak nevezett egyensúlyszervet folyadék tölti ki, melyben apró kristályok találhatóak. Ha a leváló apró mészkristályok kórosan ingerlik az érzékelő sejtet, rövid ideig tartó forgó jellegű szédülés lép fel. A panaszok ez esetben jellemzően fekvő helyzetben, az ágyban, egyik oldalról a másikra forduláskor jelentkeznek.

Meniere-szindróma

Az elváltozás során a belső fülben fokozott nyomású folyadék gyülemlik fel. Jellemzően 40 éves kor felett legtöbbször egyik, ritkábban mindkét fülben jelentkező betegség. A több órán át tartó, erős hányingerrel járó szédülés mellett a betegeknél rendszerint halláscsökkenés, fülzúgás is jelentkezik. Az elváltozás hatására az érintett oldalon, idővel gyakran teljes hallásvesztés következik be.

Fontos az okok tisztázása

A fentieken kívül a szédülés hátterében több probléma, elváltozás állhat. Az orvosi kivizsgálás előtt ezért fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tünetek jellemzőek az általunk tapasztalt szédülésre. Például a panaszok rohamokban, hosszabb ideje fennállnak, vagy rosszabbodtak-e az utóbbi időben? A szédülésen kívül jelentkezett-e egyéb panasz is, például migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás. Volt-e egyéb, légúti betegsége a szédüléses panaszok kezdetét megelőzően, vagy azzal egy időben? Milyen napszakban, testhelyzetben jelentkeznek a panaszok és mennyi ideig tart a roham? Fontos tudni azt is, milyen gyógyszereket szedünk rendszeresen.

Kivizsgálás

A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak. Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.

Kapcsolódó témák: #szédülés | #vény nélkül |