Hirdetés
Vény nélkül

A pánikbetegség és kezelése

Illusztráció: Pixabay
Győr+
2019.11.08. 10:18

A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk (például szívinfarktust kaptak), mások azzal a hellyel, illetve azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett.

Hirdetés

Minél előbb kérjünk segítséget

Pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer, de a pánikbetegség a lakosság 2-4 százalékát érinti, nőknél gyakoribb. Nem mindig egyértelmű, miért alakul ki, azonban jól gyógyítható. Éppen ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kognitív pszichoterápiával eredményesen kezelhető.

Pánikroham

Fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A roham tulajdonképpen szorongásos rosszullét, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy hirtelen, váratlanul és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre. Változatos testi tünetekkel járhat, ezek: heves, illetve szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, hasfájás, szédülés, ájulásérzés, halálfélelem, hidegrázás, hevülés, zsibbadás, bizsergés. Jelentkezhet úgynevezett derealizáció (realitás elvesztésének érzése) vagy megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. A pánikroham diagnózishoz a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie.

Hirdetés

Pánikbetegség

Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok gyakran ismétlődnek, egy hónap alatt legalább négyszer, és a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak. Ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom egy újabb roham megjelenésétől. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között a betegség megjelenési valószínűsége az átlagos négyszerese.

Kezelése

Bár az esetek döntő többségében a pánikbetegek szervileg teljesen egészségesek, a kezelést fontos, hogy kardiológiai kivizsgálás előzze meg, különösen, ha a családban előfordult szív- és érrendszeri megbetegedés. Enyhébb esetekben megoldás lehet a rendszeres testmozgás beiktatása, vagy a relaxáció. A pánikbetegekre sajátos gondolkodási mód jellemző. Azok veszélyeztetettebbek, akik hajlamosak saját testi állapotaikat félreértelmezni, vagy túlreagálni, katasztrofizálni. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói. A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek tudja be, például egy vizsgahelyzetnek, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást (például egyre jobban zihál, amitől egyre erősödik a légszomj, szédülés, és egyre jobban kétségbeesik). Éppen ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható. A terápia során a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói félreértelmezéséből és katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek.

Kapcsolódó témák: #pánikbetegség | #vény nélkül |
likeold
a fb oldalunkat