Hirdetés
Vény nélkül

A gyomorégésről

Illusztráció: Pixabay
Győr+
2018.11.09. 10:38

A gyomorégés vagy reflux egy olyan betegség, amely kapcsán a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőttek több mint fele különböző gyakorisággal, de küzd a refluxszal. A rizikót növeli az elhízottak, a légúti betegségek megléte, a túlzott alkoholfogyasztás, a terhesség és a dohányzás.

Hirdetés

Ősszel és tavasszal gyakoribb

A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, gyomorégéssel, feltételezett fekélybetegségekkel. Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás. Az tény, hogy a fekélyek kialakulásában a már ismert rizikófaktorokon túl szerepet játszik bizonyos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése és egy helicobacter pylori nevezetű baktérium is. Ez utóbbi elsősorban a nyombélfekély kockázatát növeli, míg a fájdalomcsillapító szerek kontrollálatlan szedése a gyomorfekély kialakulásának kockázatát emeli negyvenszeresére. Ugyanakkor a stressz is önálló rizikófaktor.

Tünetei

A gyomorégés a mellkasban (a szegycsont mögött) kialakuló, majd onnan akár a torokig felfelé terjedő maró, égő érzés, amit a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszaáramlása okoz. Általában hullámokban tapasztalható, a gyomorszájon (gyomor és nyelőcső közötti záróizom) át a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav következményeként. Az égő érzés vagy fájdalom oka legtöbbször az, hogy a gyomorsav irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját. A gyomorégés rendszerint étkezések után, lefekvéskor vagy éjjel jelentkezik, és több órán át fennállhat. Sokaknak okoz álmatlan éjszakákat, mivel a fekvő testhelyzet elősegíti a folyamatot, így fokozza a fájdalmat. Terhesség alatt a gyomorégés gyakoribb lehet, mivel ilyenkor a test hormonálisan és fizikailag megváltozik.

Hirdetés

Fontos a kivizsgálás

A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomorfekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán 10 százaléka gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. A diagnózis felállításához fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén 3–6 hónap múlva a kontrollvizsgálat. A nyombélfekély eredője valóban gyakran a reflux. A tartósan erős savas maró hatás ugyanis károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és kialakulhat a gyomorfekély, illetve a nyombélfekély.

Megelőzés

Ha nem túl súlyosak a tünetek, elég lehet, ha kiiktatjuk az étrendből a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, a kávét, a csokoládét és a dohányzást. A növényi zsiradékokkal és a vajjal is mértékletesen kell bánni. A szénhidrátok közül a keményítők – pékáru, keksz, rizs, tészta, burgonya – ajánlottak, mert bár rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, nagyon jó savkötők. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök egyéni érzékenység szerint ajánlottak, főként a rosttartalmuk miatt.

Életveszélyes is lehet!

Veszélyes állapotot jelent, hogy a fekély sok esetben, leginkább idős korban nem jár panasszal, így figyelmeztető tünetek nélkül is bekövetkezhet akár a vérzés, akár az átfúródás. Amennyiben bárki késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékel magán, esetleg vérhányással vagy véres, fekete széklettel együtt, azonnal forduljon orvoshoz, hívja a mentőket!

Kapcsolódó témák: #gyomorégés | #vény nélkül |
likeold
a fb oldalunkat