Az önkormányzat minden támogatást megadott
Tavaly, február 24-én tört ki az orosz–ukrán háború. Napokon belül menekültáradat lepte el hazánkat. Győr átmeneti, illetve inkább csak közbenső úti cél volt a számukra. Dr. Pergel Elza alpolgármesterrel idéztük fel, mit tudott tenni az önkormányzat a hozzánk érkezőkért.
A tapasztalat szerint a menekültek nyugatra tartottak, elsősorban Németország volt a céljuk.
„Mi abban segítettünk nekik, főleg a gyermekes családoknak, hogy egy-két napra szállást kapjanak, megpihenhessenek. Több ezren jöttek és próbálkoztak valamilyen formában az önkormányzattól segítséget kérni. Márciusban Győrben nagy forgási sebességgel, egy-két, maximum három napot tartózkodtak az Ukrajnából menekültek. Szállást, ellátást biztosítottunk számukra, a Zrínyi úti kórház területén, az Olimpiai Sportparkban, a Damjanich utcai volt kollégiumban, Győrszentivánon, a Kossuth Művelődési Házban, a Likócsi Közösségi Házban, összesen több mint négyezer embernek. Áprilisban már 5.300-an, májusban pedig több mint 5.500-an kértek segítséget Győrben. A szállás és étkezés biztosításán túl hozzájuttattuk őket mindenhez, ami a napi léthez szükséges volt számukra. Ehhez a feladathoz kaptunk állami támogatást, gondoskodásunkat négyezer forinttal egészítette ki a magyar kormány. Összesen az államtól 95 millió forintot kaptunk, és mi további 100 milliót fordítottunk a saját eszközeinkből, illetve anyagi forrásainkból a menekültek ellátására” – tájékoztatott az alpolgármester.
Az önkormányzat munkáját a Magyar Vöröskereszt győri szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat és a Győri Egyházmegyei Karitász segítette. Miután a Zrínyi úti volt kórház épületeit a győri egyetem átvette, az önkormányzat saját beruházásban Likócson egy „konténertábort” épített, ahol október végéig laktak az ellátottak. Azóta a kormány által megbízott, főkoordinátorként szereplő Területi Védelmi Bizottság a Segítők Egyesületén keresztül támogatja és helyezi el, és biztosítja a menekültek ellátását. Voltak, akik letelepedési szándékkal gondoltak arra, hogy a háború végéig itt maradnak. Ők elsősorban olyanok, akiknek valamelyik hozzátartozója itt dolgozott, vagy rokonuk élt a városban. „Már a kezdeti időszakban is nagy volt részükről a törekvés arra, hogy ahol például apa és anya is dolgozott a családból, akkor ők megpróbáltak házat, lakást bérelni, önmagukról gondoskodni, a megélhetésüket biztosítani. Tehát a fent említett számok csak a töredéke annak, akik Győrben és a környékén menekültként jelen vannak” – hangsúlyozta a politikus.
Az iskolás-, óvodáskorú gyerekek taníttatásáról is gondoskodott az önkormányzat. Már a „táboron” belül is megszervezték számukra az oktatást, iskolai foglalkozásokat tartottak. „Ez azt jelenti, hogy aki nem tudott írni, olvasni, függetlenül az életkorától, azt megtanították. Azokat a gyerekeket pedig, akik már iskolarendszerű oktatásban vettek részt, iskolákban helyeztük el, magyar nyelven tanulnak és semmilyen negatív visszajelzést nem kaptunk róluk, szerintem a körülményekhez képest nagyszerűen be tudtak illeszkedni” – mondta az alpolgármester. Az önkormányzat jelenleg nem tud arról, hogy érkeznek-e még győri tartózkodási szándékkal menekültek.
„Ha jönnek, akkor nyilvánvaló, mi ezekben a kérdésekben változatlanul fogadó- és segítőkészek vagyunk. Nincs szörnyűbb, mint háborús helyzetben élni, már a tudat, hogy a szomszédunkban háború van, az is feszültséget kiváltó ok, úgyhogy minden erőnkkel, energiánkkal és minden lehetőségükkel azon vagyunk, hogy támogassuk azt a kormányzati álláspontot, hogy a háborút mielőbb be kell fejezni, és minél előbb békés viszonyokat kell teremteni Európában. Ez az egyetlenegy megoldás!” – emelte ki dr. Pergel Elza.