Az örökbefogadás világnapja minden évben november 9-én érkezik, csendesen, mégis hatalmas erővel. Nem a naptárban dobog hangosabban, hanem az emberek történeteiben.

Ez a nap arra emlékeztet, hogy a család nem csupán vérvonal kérdése. Néha két élet egymásra talál úgy, mint két könyvlap, amelyek külön-külön szépek, de együtt mesévé válnak.

A nap jelképe a kék szív. Nem harsány, nem látványos, inkább olyan, mint egy halk jelzés az éjszakában: itt vagyok, látlak, számítasz.

A mozgalom 2014-ben indult az Egyesült Államokból, majd gyorsan átlépte a határokat, és ma már számos országban szolgál emlékeztetőként arra, hogy gyerekek és felnőttek is keresik egymást ebben a nagy világban.

Miért fontos ez a nap?

Mert minden örökbefogadás mögött kérdések, döntések és bátorság áll. Egy gyermek számára az új család lehet az a biztonságos part, ahová végre kiköthet. Egy szülő számára pedig új fejezet, ahol a szeretet nem biológiai alapon nő, hanem szándékból, figyelemből és kitartásból.

Ez a nap teret ad annak, hogy beszéljünk a nehézségekről, a várakozásokról, a félelmekről, és arról a rengeteg apró győzelemről, ami egy örökbefogadó család életét kíséri.

Hogyan kapcsolódhatunk online?

Az internet ezen a napon kék szív formájú lámpássá változik. Emberek posztolnak, mesélnek, kérdeznek, támogatnak. Szervezetek élő beszélgetéseket tartanak, ahol szakértők és örökbefogadó családok osztják meg tapasztalataikat. A közösségi médiában felvillanó kék szívek pedig olyanok, mint apró, egymást erősítő szikrák.

Amikor családdá válnak a sorsok

Talán azt, hogy a család sokféle alakot ölthet. Néha úgy kezdődik, hogy két ember egyszer csak úgy dönt: “helyet csinálok neked a világomban.” És ha ez megtörténik, az már önmagában ünnep.