Ahány ház, annyi szokás – igaz ez a mondás ételekre, öltözékekre, életfelfogásra, és persze az ünnepi hagyományokra is. Számos nemzetiséggel élünk együtt békében, gyakran már összefonódott szokásokkal, hagyományokkal. Olykor nehéz eldönteni, kié is az adott rituálé – talán legjobb, ha mindenkié egy kicsit.

Hagyományok a sváboknál

A svábok a mai Magyarország területén élő német nemzetiségű népcsoport, országunk egyik legnagyobb nemzetiségi közössége. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun vármegyében él, de természetesen itt, Győrben és környékén is szép számmal jelen vannak.

Nagyapám bácsalmási sváb származású volt, így a családunk szokásai máig a magyar és a sváb hagyományok sajátos elegyét hordozzák. Az adventi időszakot november 30-án, András napján nyitották meg.

Bár a vallás erősen meghatározta a mindennapokat, a jövendölésekről sem mondtak le – időjárásról és szerelemről egyaránt szerettek jósolni. Kedves hagyomány például, amikor a hajadon lányok bekötött szemű gúnárt álltak körbe: akinek a szoknyáját először megcsípte, az mehetett legelőször férjhez.

Adventben reggel hatkor Rorate misére jártak, hogy lelkileg is felkészüljenek az ünnepre. December 5-től kezdődött a szigorú böjt időszaka. Ilyenkor tészta, hal és bab került az asztalra. Gyerekkoromban én is rengeteg grízes tésztát, káposztás cvekedlit, mákos nudlit és kakaós kalácsot ettem.

A disznóvágást is ilyenkorra terveztük és az egész család részt vett a munkában. A hideg időben a hús is jobban elállt és felkészültek a télre, a karácsonyi menüre és süteményekre is, hiszen a hájból feledhetetlen krémes és hájas szilvás kifli készült.

A Lucia Nacht december 13-a éjjelén köszöntött a svábokra. Ilyenkor úgy tartották, még a boszorkányok is előjönnek. Ezen a napon parazsat tettek egy lapátra, erre tömjént hintettek és kifüstölték a házat védekezésképpen. Jósoltak is Luca napon, amit még a mai napig tartunk és ismerünk. A termés mennyiségét, a férjek eljövetelét mind-mind meg tudták tippelni.

A Christkindlik – betlehemezés – szokását ma is sok helyen őrzik. A lányok díszes, gyöngyökkel kirakott öltözékben, a fiúk is fehér ingben indultak házról házra, énekekkel készülve a családoknak.

Nálunk a nagyszobában a mennyezetben volt egy fémkampó. Gyerekként nem értettem, miért van ott – később tudtam meg, hogy régen ide akasztották a karácsonyfát. Sokszor nem is valódi fenyő volt, hanem egy ág vagy egy botba fúrt lyukakba dugdosott ágakból összerakott dísz.

December 24-én takarítottak és készültek az estére. Aznap böjt volt, napközben csak aszalt gyümölcsöt ettek. Linzert sütöttek, amely a mai napig megtalálható a karácsonyi asztalunkon és olyan hatalmas szeretettel és gonddal készül, mint a legextrább emeletes tortacsoda.

A közös családi vacsora előtt máig tartunk egy régi szokást, amelyet nagyapám még az ő édesapjától hozott. Evés előtt a család legidősebb tagja fokhagymát márt mézbe és megeszi; utána mindenki így tesz. Ez jelképezi az egészség megőrzését és az édes élet reményét.

Az éjféli mise szervesen hozzátartozott a karácsonyhoz, de nem szabadott túl korán menni, mert a hiedelem szerint előtte a halottak miséznek, és ha valaki betoppan, akkor őt magukkal viszik. Mi is mentünk minden évben éjféli misére, igaz, most már este 10-kor is van sok templomban, így előfordul, hogy azt az időpontot választjuk.

Ciprusi ünnep

Karácsonykor szívesen töltöm együtt az időt a szeretteimmel és a barátokkal is. Van olyan közülük, akivel sajnos nem tudok személyesen leülni az ünnepi asztalhoz, mert távoli országok egyikében él a családjával.

Ilyen az egyik régi osztálytársam is, aki Cipruson találta meg a szerelmet és a boldogságot, így hosszú évek óta ott ünnepli a karácsonyt is. De hogyan? Mindig szívesen hallgatom az élményeit, de a szenteste valahogy náluk kicsit más.

A karácsony Cipruson nem akkora ünnep, mint például a húsvét. Természetesen azért van karácsonyfa és finomságok is. December 24-én általában templomba mennek és halkabban emlékeznek, inkább vallási jelleggel. Maga az ünnep december 25-én van, amikor az asztalra kerül a hagyományos sertés- vagy báránysült többféle körettel.

Nagyon népszerű édesség a kourabiedes, amely egy mandulás aprósütemény és a mézes melomakarona, mézes-diós süti. A karácsonyfát már november végén feldíszítik és ajándékozás tekintetében is kicsit máshogyan gondolkoznak.

Látványos és nagyobb ajándékot ilyenkor a keresztszülők adnak a keresztgyerekeknek. A házakat és az utcákat ugyanúgy, mint mi is, fényárba úsztatják. A ciprusiaknak van egy régi hagyományuk: fa- vagy papírhajókat díszítenek, mert a hajó a szerencsét jelképezi. A karácsonyi énekek is nagyon népszerűek, ezeket kalandának nevezik és a gyerekek házról házra járnak a dalokkal. Talán kicsit a betlehemezéshez hasonlítható.